Azzal kell szembesülnünk, hogy a ma élő ember nem fogadja el a nagyüzemi állattartást, amellyel kapcsolatban olyan álromantika uralkodott el, amit nagyon nehéz legyőzni – mondta Nagy István agrárminiszter a Tojás Világnapja alkalmából szervezett szakmai konferencián. A miniszter szerint ugyanakkor tudományos kutatásokkal bemutatható, hogy állatjóléttel magas komfortfokozat nyújtható. Ezért a problémára összefogással, a tudomány, a tenyésztés és a takarmányozás oldaláról egységes választ kell adni, hiszen az embereket nem lehet megfosztani a legteljesebb értékű fehérjétől – tette hozzá. Mintegy 2,4 milliárd tojást állítottak elő 2022-ben a Magyarországon jelenleg működő 550 árutojás-termelő gazdaságban.

A tárcavezető az élelmiszerbiztonsági szempontokról szólva úgy fogalmazott:

jelentős előrelépés, hogy a fogyasztók ma már a jól látható, magyar származásra utaló eredetmegjelölés alapján választhatják az itthon termelt árut. A rövid ellátási lánc ugyanis mindannyiunk érdeke, hiszen biztonságos és fenntartható ellátást eredményez.

Az agrárkormányzat az elmúlt időszakban folyamatosan támogatta az ágazat fejlődését és versenyképességének megőrzését – jelentette ki a miniszter. A Vidékfejlesztési program (VP) részeként a teljes baromfiágazat telephely-fejlesztési projektjei közül 596 számára nyújtottak támogatást, több mint 189 milliárd forint értékben. Hozzátette, szintén a VP-ben kétféle állatjóléti támogatási programmal segítjik a szektor szereplőit az állatbetegségekkel szemben.

A tárcavezető kiemelte, továbbra is fontos támogatási formája a tojáságazatnak az étkezési tojást termelő tyúkállományok állatjóléti támogatása, amely prioritásként szerepel a 2027-ig tartó KAP stratégiai tervben. Hozzátette, az étkezési tojótyúkoknál és a tenyészbaromfi állományoknál toxinmentes takarmányozással érdemes a baromfiállományok jólétén javítani. Összesen csaknem 600 baromfitartó 13 milliárd forint összegű támogatást kapott.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2023-as támogatási időszakra még lehet kérelmeket benyújtani, bár a határidő nagyon közeli, október 15-e. Emellett lesznek beruházási, járványvédelmi, génmegőrzési, illetve állatjóléti támogatások. E célok eléréséhez a KAP stratégiai tervből a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére 1,26 milliárd euró, a járványvédelmi elemeket is támogató beruházásokra 20 millió euró áll majd rendelkezésre.

A ketreces tojástermelés a leghigiénikusabb technológia, annak a legkisebb a környezeti lábnyoma, terület-, takarmány- és vízigénye, és nem mellesleg a legolcsóbb – jelentette ki a témában megjelent tanulmányokra hivatkozva Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Mint hangsúlyozta,

a ketreces tartás betiltása ellentétes lenne mind a környezeti, mind a gazdasági, mind a társadalmi fenntarthatóság elveivel, és visszafordíthatatlan, hosszú távú károkat okozna.

A fogyasztók választási jogának biztosítása érdekében el kell érnünk, hogy az EU-ban csak az unió szabályainak megfelelően előállított élelmiszerek kerülhessenek forgalomba, és a fogyasztó dönthesse el, mely tartási módból származó tojást választ, hogy ez a teljes értékű fehérjeforrás mindenki számára hozzáférhető legyen.

Győrffy szerint a hazai tojástermelés a nehéz körülmények ellenére jó eredményeket ért el az utóbbi időben, és ezeket veszélyeztetik most az Európai Bizottság átgondolatlan intézkedései.

Az ukrán importra vonatkozó vámok és kvóták tavaly júniusi eltörlése következtében 2022-ben négyszer annyi étkezési tojás érkezett Ukrajnából mint 2021-ben,

2023 márciusában pedig közel 100 millió darab, annyi, mint a 2021-es év egészében – sorolta, hozzátéve, hogy ez az uniós élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, környezetvédelmi előírásokkal köszönőviszonyban sem lévő import jelentősen beszűkítette a magyarországi és az európai termelők piacát.