Körképünket nem véletlenül kezdjük Kínában. Az ottani árak és az importigény fontos hatással van a világpiacra. Mivel az EU sertéshús exportjának – a csökkenés ellenére is – még közel 50 százaléka oda irányul, a kínai piac helyzet közvetlen hatással a hazai sertésárakra is.

Kínában a 2019 október végi történelmi csúcs és a legutóbbi mélypont (2021. október 6.) között 70 százalékos sertésár csökkenés történt. Azóta volt egy 50 százalék körüli felpattanás, ami egyértelműen a Tavaszi Fesztivál nevű ünnepükre való készülődéssel függ össze. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nem a kínálatszűke, és nem az egyébként csökkenő sertéshús iránti kereslet hatásáról van szó. Azóta az árak ismét elindultak lefelé. A hivatalos – szokásosan optimista – nyilatkozatok szerint Kína sertéshústermelése 2021 első három negyedévében 38 százalékkal, 39,2 millió tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Október végén pedig 43,5 millió koca volt az országban, ami meghaladja a 41 milliós célszintet. Ez azt jelent, hogy 2022-ben folytatódik majd a kínai sertésállomány emelkedése.

Kínai élősertés árak, jüan/kg, az elmúlt egy évben

 

Forrás: USDA

Az, hogy nem számíthatunk a korábbi árszintek visszatérésére, több okkal is alátámasztható. Egyrészt alacsony árakon felvásárolt sertéshússal vannak tele az állami raktárak. Másrészt a kínaiak egyre inkább baromfit, marhát és bárányhúst választanak, így fokozatosan csökken a sertéshús aránya a húsfogyasztásban. Harmadrészt pedig a belső termelés ütemesen emelkedik.

Fentiek fényében az Erste Agrár Központ arra számít, hogy a kínaiak idén is kevesebb importot fognak bonyolítani, és importigényük középtávon is zsugorodni fog.

Amerika is túl a mélyponton

Az amerikai sertésárak június közepi csúcsukról 60 százalékkal estek november végéig, azóta azonban 34 százalékkal emelkedtek. Az USDA a sertéshús export 1 százalékos csökkenésével számol 2021-re, és 3 százalékos emelkedésével 2022-re.

Tavaly ismét esett a hústermelés Németországban

Mivel számunkra a német sertésszektor helyzete különösen fontos, onnan kissé részletesebb képet hozunk. A németországi kereskedelmi vágóhidak tavaly körülbelül 7,6 millió tonna húst állítottak elő; ez 2,4 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) jelentése szerint a hazai hústermelés 2017 óta csökken. Németországban a mennyiségileg legfontosabb húsfajta, a sertéshús termelése 2,9 százalékkal, 4,97 millió tonnára esett vissza tavaly az előző évhez képest. Különösen drasztikus az importsertések feldolgozásának zuhanása. A nagy vágóhidak mintegy felére, vagyis mindössze 1,17 millió sertésre csökkentették a külföldi eredetű állatok feldolgozását. A Németországból származó állatok levágása viszont szinte állandó maradt. A Destatis enyhe, 0,8 százalékos mínuszt mutat.

Németországban a marhahústermelés is csökken. Tavaly 1,8 százalékkal 1,1 millió tonnára esett vissza a termelése, annak ellenére, hogy jelenleg magasak a szarvasmarhaárak. Ez 2016-hoz képest 7,1 százalékos termeléscsökkenésnek felel meg. A sertésekkel ellentétben azonban a vágóhidak növelték a külföldi állatok feldolgozását, és csökkentették a hazai bikák levágását.

Lényegesen kevesebb pulykahús készült

A Németországban előállított baromfihús mennyisége 2021-ben 1,6 százalékkal volt az egy évvel korábbi alatt, így 1,6 millió tonnára csökkent. A visszaesés fő oka a pulykahús-termelés 7,4 százalékos, 0,4 millió tonnára való visszaesése. Ezzel szemben a csirkehús termelése 1,4 százalékkal, 1,1 millió tonnára emelkedett. Öt évvel korábban, 2016-ban 1,5 millió tonna baromfihúst állítottak elő Németországban, 4 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben.

Nem ismernek gazdákat

Egy friss német felmérés szerint a németek harmada még soha életében nem beszélt gazdálkodóval. A felmérés szerint különösen a köztársaság keleti és nyugati részén hiányoznak a kapcsolatok a mezőgazdaság és a társadalom többi rétege között. A nagyvárosiak alig érintkeznek a mezőgazdasággal: Berlinben a válaszadók 47 százaléka, Duisburgban pedig 45 százaléka soha nem beszélt gazdával.

Már többször írtunk az Agroképen arról, hogy a gazdák kedvezőtlen megítélése sajnos a napi politikában is tetten érhető. Könnyen válnak célponttá. De nem csak a németeknek, hanem a magyar gazdáknak is szüksége van a jó PR-ra.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ