Ha az összefüggéseket – például az afrikai sertéspestis (ASP) miatti világkereskedelmi változásokat, az annak következtében soha nem látott csúcsokat elérő európai exportaktivitást és az annak ingadozásai miatt változó magasságokat és mélységeket megérő, tervezhetetlen felvásárlási árakat, a világszerte (várhatóan tartósan) magas gabona és más inputárakat – sorra vesszük, nem túlzás azt állítani, hogy a sertéságazatban világszintű problémáról beszélhetünk, melyet a koronavírus miatti bizonytalanságok tovább fokoznak és melynek következtében a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és uniós versenytársaik többségének soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük.

Rövid idő alatt emelkedtek meg meredeken az előállítás költségei, a takarmányárak és az energiaköltségek, az építőanyagok ára és a munkaerő megtartása érdekében több helyen előre kellett hozzák a béremeléseket is. Ugyanebben az időszakban viszont – néhány ország kivételével – az átadási árak drasztikusan csökkentek. Mindezek eredményeként ma már a leghatékonyabb gazdaságok számára is veszteséges a sertéstartás. Ez a helyzet még rövidtávon sem tartható fenn. Az ágazat többfrontos háborút vív, sőt, nem túlzás: néhány ország ágazata élet-halál harcot folytat az afrikai sertéspestis (ASP) árnyékában!

Az ASP uniós országokban történt megjelenése és tartós jelenléte, lassú terjeszkedése, valamint az emberi tevékenységekkel összefüggésben nagyobb földrajzi távolságban is lehetséges felbukkanása jelentős kockázatokat, illetve gazdasági hátrányt okoz az érintett országok és állattartóik számára. Különösen igaz ez, ha nemcsak a vadállomány, hanem a házisertés állomány is érintett.

Magyarországon 2021 első tíz hónapjában 2472 megerősített esetben mutatták ki az ASP vírusát, 2020-ban 4052 esetben volt a vaddisznó érintett (házisertésben egyik évben sem került kimutatásra).

Más tagországokban az idei esetek a következők szerint alakultak eddig (vaddisznó/házisertés eset): Németország 2103/3; Lengyelország 2273/119; Szlovákia 1481/8; Románia 860/1469

A jelenlegi, fojtogató piaci helyzetben különösen fájó, hogy az afrikai sertéspestis megjelenése miatt hús és hústermékexportpiacaink harmadát, értékben körülbelül 40 százalékát veszítettük el, külkereskedelmi szempontból nagyságrendileg körülbelül 60-80 millió eurós vesztesége volt, illetve van az ágazatnak éves szinten 2018 óta.

Azzal együtt, hogy hazánkban sikeresen tudtuk lelassítani a betegség vadállományban történő terjedését, érthető, hogy az ágazati szereplők és a szakmai szervezetek a vaddisznóállomány felszámolására tett beavatkozások fokozását szorgalmazzák. Teszik ezt többen arra való hivatkozással is, hogy annak érdemi végrehajtásának hatására más, a vaddisznó által okozott mezőgazdasági károk is csökkenni fognak.

Míg Magyarországon sikerrel lassítottuk a betegség terjedését, Németországban sajnos a magabiztos és gyors intézkedések ellenére is csúsztak bakik a védekezésbe. Ilyenek például a lengyel határon nemrég ellopott kerítésszakasz esete, vagy három héttel ezelőtt Radeburg közelében (a legközelebbi ismert esettől mintegy 70 kilométernyi távolságban) lelőtt, fertőzött vaddisznó esete.

Az ASP jelenléte nagy pofont jelent a két éve még Európa vezető sertéshús-exportőrének számító országnak, belpolitikai viták is kialakultak a védekezési hiányosságok miatt.

Az afrikai sertéspestisben érintett tartományok szociáldemokrata és zöldpárti agrárminisztereinek kezdeményezésére szeptember elején rendkívüli miniszteri konferenciára került sor Drezdában. A tartományok a szövetségi kormánytól várják el az ASP-elleni küzdelem összehangolását és finanszírozását, ugyanakkor az alaptörvény szerint ez tartományi hatáskör. (A CDU-vezette agrártárca akkor, négy héttel a szövetségi választások előtt politikai motivációt vélt az akció mögött és elítélte a politikai akcionizmust.)

A szeptemberi rendkívüli miniszteri ülést megelőzően az érintett tartományok (Mecklenburg-Előpomeránia, Brandenburg, Szászország) szociáldemokrata, illetve zöldpárti agrárminiszterei arra szólították fel a szövetségi kormányt, hogy finanszírozza a lengyel határ mentén a második vadkerítés építését, valamint biztosítson forrásokat az érintett gazdák kártalanítására.

Az ülést követően a szövetségi agrártárcát képviselő Uwe Feiler parlamenti államtitkár (CDU) úgy vélekedett, hogy a rendkívüli ülésen semmi új nem hangzott el ahhoz képest, amelyekről az érintett felek már hónapok óta tárgyalnak, és csupán politikai fogás pár héttel a parlamenti választások előtt az agrártárcát vezető CDU ostorozása az ASP-re való hivatkozással, amelyet így politikai célokra használnak fel. Feiler érvelését az is alátámasztja, hogy a szeptember végére beütemezett „rendes” Agrárminiszteri Konferencia napirendjén már szerepel az ASP megvitatása, másrészt pedig a védekezés az alaptörvény szerint a tartományok feladata. Till Backhaus mecklenburg-előpomerániai agrárminiszter (SPD) ezzel szemben a Julia Klöckner-vezette agrárkormányzat teljes kudarcának nevezte az elmúlt időszakot, melynek során elmaradt a lengyelekkel megkötni tervezett megállapodás a vadkerítésről, nem hoztak jogi szabályozókat a kisparaszti sertéstartás tilalmáról, és általába véve elhanyagolták az ASP megelőzésével kapcsolatos kérdéseket. A szocdem tartományi politikus szerint ennek következményeképpen az ágazatot 2 milliárd eurós kár érte, és 1,2 millió sertés veszett kárba.

Németországban természetesen a gazdaszervezetek is megfogalmazták követeléseiket: a járásokon és régiókon (országokon) átnyúló probléma összehangolt kezelését, a meglevő mellett egy második kerítés építését, az érintett gazdák hosszú távú, kiegyensúlyozott támogatását, a túlszaporodott vaddisznóállomány módszeres ritkítását sürgették.

A Német Vadászati Szövetség (DJV) is elégedetlen az eddigi intézkedésekkel; a megelőző célú vadállományritkításhoz ösztönzőket (átadási prémium, bürokráciamentesség, tárolási-hűtési kapacitások kiépítése), a vadhúsfogyasztás népszerűsítését, az ASP-monitoring rendszer kiépítését, valamint a jövőbeni kitörések gyors körülhatárolását szorgalmazta.

Fentiek ismeretében sem a német, sem a magyar sertéstartók számára nem mellékes, hogy az alakuló új német kormánykoalícióban ki kaphatja majd meg az agrártárcát: a közelmúltban elhangzott kritikákat az új vezetés tettekre váltja-e esetleg tud-e az eddigiekhez képes valami pluszt kiharcolni az európai ágazatnak Brüsszelben is?

Frissített magyar ASP mentesítési terv

A 2./2021. számú országos főállatorvosi határozat megjelenésével 2021. szeptember 22-től módosult Magyarország ASP felszámolására vonatkozó mentesítési terve, mely ide kattintva érhető el.

Az uniós és hazai jogszabályokkal, dokumentumokkal egyaránt harmonizált tervbe beépültek az elmúlt másfél év gyakorlati tapasztalatai, melyeknek köszönhetően a jövőben kevesebb adminisztrációs feladat hárul majd a mentesítési munkában résztvevőkre. Magyarország teljes területén egyszerűsödtek az ASP mentesítéssel összefüggő teendők, csökkentek az adminisztrációs terhek és a változtatásoknak az országosan egységes értelmezés elősegítése is célja volt. Az alapvető célok megtartása mellett a követelményeket hozzáigazították az érintettek teljesítőképességéhez és jogos igényeihez is és az esetleges szankcionálások helyett az ösztönzésük lép előtérbe.

A sertéstartókat érintő két legfontosabb változás:

• A szigorúan korlátozott területen (SZKT) már nem kell a 8 hetesnél idősebb malacokat jelölni.
• A fertőzött területen betakarított gabona és szálastakarmányt már csak 30 napig kell elkülönítetten tárolni a korábbi 90 nap helyett.

További fontos változások:

• A dokumentum feladat-meghatározásai egyértelműbbek, konkrétabbak, követhetőbbek lettek.
• A vaddisznók vonatkozásában országszerte könnyebb lesz például az elhullott állatok keresésének és a társas vadászatoknak az adminisztrációja.
• Egyértelműbbé válik a diagnosztikai darabszám meghatározása, a korcsoportonkénti megosztás helyett mostantól 70% süldő és malac kilövése az elvárás.
• Új elemként jelenik meg a belterületi kilövések becsatornázása a mentesítési tervbe, valamint a Nemzeti Akciótervben meghatározott 150 százalékos állománygyérítés alóli felmentés kritériumai is kidolgozásra kerültek.
• Átalakul a kártalanítási eljárásrend is. A továbbiakban a diagnosztikai célból kilőtt, majd beszállított vaddisznóhullákért darabonként nettó 3.000 forint állami kártalanítás jár.
• Egységessé válik az elkobzott testek után adható kártalanítás, azaz megszűnnek a forint/kilogramm alapú kifizetések.
• A magas és közepes kockázatú területeken pedig az értékesítés lehetőségeinek kiterjesztésével és új kártalanítási tétel bevezetésével ösztönzi a Nébih a vaddisznótestek felhasználását.
• Magyarország házisertés-állományának az ASP-től való megóvása érdekében növekszik a gazdák bejelentési felelőssége az állattartást érintő változások esetén.
• A szigorúan korlátozott és fertőzött területeken az uniós előírásokkal összhangban módosulnak az állat- és termékforgalmazás szabályai, valamint az uniós előírásokhoz igazodnak a takarmányozásra vonatkozó előírások is.
• A továbbiakban a diagnosztikai kilövés során kilőtt vaddisznó testek gyűjtőhelyre történő beszállítására aktív közreműködésre kötelezetteknek a beszállított vaddisznóhullákért és vaddisznó testekért darabonként nettó 2.000 forint állami kártalanítás jár,
• Gázolt vaddisznó utáni kártalanítás egyértelműsítése: mintavétel és gyűjtőhelyre szállítás esetén jár.

A módosított ASP Mentesítési Terv rendelkezései harmonizálnak az Európai Bizottság különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló új végrehajtási rendeletével is (A Bizottság (EU) 2021/605 végrehajtási rendelete (2021. április 7.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról).

Az ASP Mentesítési Terv és kapcsolódó információk elérhetőek a Nébih weboldalán: https://portal.nebih.gov.hu/asp-mentesitesi-terv

Szerző: Dúl Udó

A cikk felhasználási feltételeiről itt tájékozódhat.