Tájékoztatásuk szerint egyre nagyobb szerepet játszik a világ lakosságának állatifehérje-ellátásában a hal. Az OTP Agrár szakértői úgy vélik, hogy a fenntarthatatlan halászati tendenciák és a természetes halállomány csökkenésével felértékelődik az akvakultúra, a tengeri és édesvízi élőlények kontrollált körülmények közötti tenyésztésének szerepe. Meglátásuk szerint a mesterséges tengeri és édesvízi halszaporításban egy új innovációs hullám kezdődött, amit az ágazat magyar szereplőinek is érdemes volna „meglovagolniuk”.
A szakértők szerint a haltenyésztés fejlesztésének lehetősége, elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások megújításában, a szerkezetátalakításban, az innovációban, valamint a minőségi termékgyártásban rejlik. Mindemellett az elemzők szorgalmazták, hogy a kormányzat teremtse meg a halastavak „ökológiai szolgáltatásainak” finanszírozási hátterét is.
Rámutattak, hogy elengedhetetlen a tógazdasági halhústermelés korszerűsítése, gazdasági lehetőség azonban elsősorban az intenzív üzemi haltermelésben várható. Ez utóbbi esetében csak a legkorszerűbb üzemet szabad megépíteni, mégpedig akkora méretben, hogy az európai piacokon is rendszeresen meg tudjon jelenni az árualap. Ehhez mintegy évi 2 ezer tonnányi árut kellene az adott társaságnak termelnie, ami hosszú távon biztosíthatná a versenyképességét. Gazdaságos lehet olyan kisebb haltermelő üzem is, amely csak a helyi piacot szolgálja ki.
Az uniós támogatási lehetőségek ellenére az ágazat szereplőinek nagy része a 2000-es években – bár relatíve jó jövedelempozícióban volt – „elkényelmesedett” és elhanyagolta a fejlesztéseket. Emiatt az alkalmazott termeléstechnológia sok esetben nem érte el az 1970-es évek szintjét sem, leépült az ágazati innováció – közölték.
Az OTP Agrár által üzemeltetett Szuperfarm hírportál szerint a magyar étkezési haltenyésztés az állattenyésztésben mintegy 1,5 százalékot tesz ki, értéke évente átlagosan 8-10 milliárd forint. Magyarországon a halastó művelési ágban 28 ezer hektár tóterület szerepel, ebből 25 ezer hektáron folyik haltenyésztés. Az ország tógazdasági haltenyésztésének 79 százalékát három régió, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, és Dél-Alföld adja.
Alkalmazkodni kell a haltenyésztés új kihívásaihoz
Forrás: Biosphoto/Remi Masson
2019. február 4. – A haltenyésztés új kihívásaihoz az Európai Uniónak és Magyarországnak is alkalmazkodnia kell, a gazdasági haszon mellett jelentős ökológiai előnyökkel is járna a magyarországi haltenyésztés fejlesztése, amely az OTP Agrár szakértői szerint csak a legkorszerűbb technológiákkal, intenzív üzemi termeléssel és képzett szakemberekkel lehetséges.
Súlyos áldozatokat követel a sertésválság: meghatározó piaci szereplők adják be a kulcsot Németországban Nem bírták tovább az árnyomást, fizetséképtelenséget jelentettek a sertéstartók.
Trump és Zelenszkij új fejezetet nyithat: Patriot-rakéták és egy új tűzszünet is az asztalra került Washington és Kijev ismét a diplomáciai megoldás felé próbál lépni, miközben a fronton továbbra is intenzív támadások zajlanak.
Hatalmas siker lett a csak Magyarországon gyártott BMW: harmadik műszakra készülnek Debrecenben – 25 milliós autó, de már a százezret közelíti a rendelések száma Egyre magasabb fokozatba kapcsol a debreceni gyár.
Kapitány István régóta várt bejelentést tett a geotermikus energiáról: a Magyarország alatti földhő fűtheti a házakat és a gyárakat – 869 milliárd forint uniós pénz előtt nyílt meg az út A parlament döntésével szélerőművek, geotermikus beruházások, okosmérők és épületkorszerűsítések előtt nyílhat meg az út.
Letarolna egy nagy autógyártó országot a BYD, különleges modellt választottak hozzá A kei szegmensbe is betörne a kínai autóipari óriás.
A nagy AI-sztori: lehet mesterséges intelligenciával háborút nyerni a Közel-Keleten? A Közel-Keleten ugyanakkora hátrányt jelent az AI-hadviselés, mint amekkora előnyt.