Alkalmazkodni kell a haltenyésztés új kihívásaihoz

Tájékoztatásuk szerint egyre nagyobb szerepet játszik a világ lakosságának állatifehérje-ellátásában a hal. Az OTP Agrár szakértői úgy vélik, hogy a fenntarthatatlan halászati tendenciák és a természetes halállomány csökkenésével felértékelődik az akvakultúra, a tengeri és édesvízi élőlények kontrollált körülmények közötti tenyésztésének szerepe. Meglátásuk szerint a mesterséges tengeri és édesvízi halszaporításban egy új innovációs hullám kezdődött, amit az ágazat magyar szereplőinek is érdemes volna „meglovagolniuk”.
A szakértők szerint a haltenyésztés fejlesztésének lehetősége, elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások megújításában, a szerkezetátalakításban, az innovációban, valamint a minőségi termékgyártásban rejlik. Mindemellett az elemzők szorgalmazták, hogy a kormányzat teremtse meg a halastavak „ökológiai szolgáltatásainak” finanszírozási hátterét is.
Rámutattak, hogy elengedhetetlen a tógazdasági halhústermelés korszerűsítése, gazdasági lehetőség azonban elsősorban az intenzív üzemi haltermelésben várható. Ez utóbbi esetében csak a legkorszerűbb üzemet szabad megépíteni, mégpedig akkora méretben, hogy az európai piacokon is rendszeresen meg tudjon jelenni az árualap. Ehhez mintegy évi 2 ezer tonnányi árut kellene az adott társaságnak termelnie, ami hosszú távon biztosíthatná a versenyképességét. Gazdaságos lehet olyan kisebb haltermelő üzem is, amely csak a helyi piacot szolgálja ki.
Az uniós támogatási lehetőségek ellenére az ágazat szereplőinek nagy része a 2000-es években – bár relatíve jó jövedelempozícióban volt – „elkényelmesedett” és elhanyagolta a fejlesztéseket. Emiatt az alkalmazott termeléstechnológia sok esetben nem érte el az 1970-es évek szintjét sem, leépült az ágazati innováció – közölték.
Az OTP Agrár által üzemeltetett Szuperfarm hírportál szerint a magyar étkezési haltenyésztés az állattenyésztésben mintegy 1,5 százalékot tesz ki, értéke évente átlagosan 8-10 milliárd forint. Magyarországon a halastó művelési ágban 28 ezer hektár tóterület szerepel, ebből 25 ezer hektáron folyik haltenyésztés. Az ország tógazdasági haltenyésztésének 79 százalékát három régió, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, és Dél-Alföld adja.