A nagyrészt növényi eredetű élelmiszerekből, például gyökérzöldségekből, hüvelyesekből, gyümölcsökből és zöldségekből álló étrend általában csekély mértékben befolyásolja az éghajlatot, és olyan egészségügyi előnyökkel is jár, mint az életkorral összefüggő cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenése. Ezzel kapcsolatban kutatási eredmények egész sora áll rendelkezésre.

Sokkal kevesebb tanulmány készült arról, hogy az emberek egészségét hogyan befolyásolja az úgynevezett texturált növényi fehérjéken alapuló termékek fogyasztása. Nagyon kellett keresni olyan kutatást, amely segít táplálkozás élettani szempontból is tájékoztatni az új típusú élelmiszerekről. Ez a svéd egyetemi tanulmány a texturált növényi fehérjéken alapuló termékek fogyasztásának hatását vizsgálta. Az egyetem Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Osztályának kutatócsoportja 44 különböző, Svédországban értékesített húspótlót elemzett. A termékek főként szója- és borsófehérjéből készülnek, de tartalmazzák a fermentált szójaterméket, a tempeh-et és a mikoproteineket, azaz a gombákból származó fehérjéket is. A legfontosabb következtetésük az, hogy e termékekből a vas és a cink felszívódása rendkívül alacsony. Ennek az az oka, hogy ezek a húspótlók nagy mennyiségben tartalmaznak fitinsavakat. Ezek a foszfor raktározási formái a növényekben. A fitinsavak megkötik, így gátolják az ásványi anyagok felszívódását a szervezetben. Így keletkeznek a fitátok. A további biokémiai fejtegetéstől megkímélem Önöket, legyen elég annyi, hogy ezek e fenti fémekkel oldhatatlan vegyületeket képeznek, amelyek nem tudnak felszívódni a bélben. Ráadásul az extrahálás során felhalmozódnak. A fitátbontás lehetséges, de kutatást igénylő terület. Mint ahogy egyéb élettani szerepük is. Itt van példának a már emlegetett tempeh, amely a szójabab mikroorganizmusokkal való fermentálása során keletkezik. Ebben több vas marad, mivel a mikróbák bontják a fitázokat.

És pontosan ez az, amit annyira hiányolok a fogyasztók edukálásából.

Nyilván szívügyünk a Föld sorsa, de saját egészségünk sem kutya. Az egészséges életmódot támogató helyes táplálkozást akkor tudjuk megvalósítani, ha ismerjük az egyes élelmiszerek szervezetünkre gyakorolt hatását. Valamilyen szinten minden fogyasztónak biokémikusnak kell lennie, különben elveszünk az információs tengerben. Esetünkben tudnunk kell, hogy a címkén szereplő értékek mögött mi van. Tekintve, hogy a nők egyre nagyobb hányada vashiányos, és az alternatív étrendet használók között éppen a fiatal nők vannak felül reprezentálva, a vasbevitelre kiemelt hangsúlyt kell helyezni. Talán nem is tudják, hogy a legjobban felszívódó vasforrás a vöröshús. Itt kezdhetünk általánosítani. A címkéken szereplő összetevők és a hasznosuló tápanyagok között jelentős az eltérés. Ez egy nagyon fontos fejlesztési irány az élelmiszeripar számára. A felszívódó tápanyagokat megjelölve sokkal értékesebb információkhoz juttathatjuk fogyasztóinkat, ez pedig egy nagyon jól kommunikálható előny is egyben.

A fenntarthatósági szempontokat ki kell terjeszteni az egészségünkre is. A növényi étrend erősítését pedig éppen ilyen kutatási eredményekkel lehet alátámasztani.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ