Már jövőre visszaüthet Európa függősége Oroszországtól és Ukrajnától

Forrás: MW-archív
Fotó: Bach Máté
Komoly aggályokat fogalmazott meg az EU mezőgazdasági piacainak rövid távú kilátásairól szóló legfrissebb előrejelzésében az unió alapvető élelmiszer-biztonságával, valamint a takarmány- és műtrágyaimporttól való függőségével kapcsolatban az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága.

A Covid–19 mellett az orosz–ukrán háború két éven belül már a második olyan jelentős sokk, amely gazdasági visszaesést okoz az európai és a közép-ázsiai régióban – állapítja meg az alaphelyzetet az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának jelentése, amelyet az agrárkamara honlapján idéztek. Az uniós testület előrejelzése szerint mindezek következtében 2022-ben a termelés 4,1 százalékkal csökkenhet, ami kétszer olyan súlyos visszaesés lehet, mint a Covid–19 világjárvány okozta 2020-as recesszió.

Az előrejelzésben kiemelik, hogy Ukrajna orosz inváziója jelentős zavarokat okozott a globális mezőgazdasági piacokon, nagy bizonytalanságot teremtett a gabonafélék és az olajos magvak jövőbeni globális rendelkezésre állásával kapcsolatosan, továbbá hozzájárult a Covid–19 világjárvány negatív hatásai miatt már egyébként is feszült piacokon kialakult instabilitáshoz. Mindezek alapvető élelmiszer-biztonsági, valamint az EU takarmány- és műtrágyaimporttól való függőségével kapcsolatos rendszerszintű aggályokat vetettek fel, különös tekintettel az Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból származó importra.

Alapvető élelmiszer-biztonsági aggályokra figyelmeztet a jelentés , különös tekintettel az Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból származó takarmány- és műtrágyaimporttól való függőség miatt. A jelenleg is folyó harcok és a fekete-tengeri kikötők blokádja miatti szállítási és logisztikai fennakadások várhatóan erősen befolyásolják Ukrajna jelenlegi és jövőbeli termelési kapacitását. Az újonnan kinevezett ukrán agrárminiszter jelezte, hogy az orosz invázió miatt valószínűleg ─ a korábban jelzett 20 százalékos csökkenéssel ellentétben ─ 30-50 százalékkal kevesebb lesz az idei termés.

Ukrajna mezőgazdasági szektora számára éppen ezért célzott segítséget igényeltek többek között vetőmagokból, input anyagokból és állatgyógyászati készítményekből. A tengeri kikötők lezárása miatt pedig zöldfolyosók kialakítását és a szállítási szabályok egyszerűsítését, valamint az állat- és növényegészségügyi előírások (SPS) átmeneti enyhítését kérték. Az orosz hadsereg keleti átcsoportosítását követően Ukrajna középső és nyugati részein várhatóan hamarosan megindulhat a termelés.

Az előrejelzés alapján hangsúlyozandó, hogy az EU-ban az idei és a következő gazdasági évben az élelmiszer, a takarmány és a műtrágya rendelkezésre állása egyelőre nem ad okot aggodalomra. Az unió ugyanis élelmiszerből nagyrészt önellátó, hatalmas agrár-élelmiszer-kereskedelmi többlettel rendelkezik, és az egységes piaca valószínűleg ismét bizonyítani tudja a kialakult gazdasági sokkhatások elnyelésében betöltött szerepét. Az ellátásbeli hiányosságok csak a 2023–2024-es gazdálkodási szezontól válhatnak súlyossá, mindazonáltal a magas piaci árak és az inflációs trendek már jelenleg is több tagállamban jelentős élelmiszerár-emelkedést okoztak, ami súlyosabb szociális problémák előjele lehet. Annak ellenére, hogy az EU-ban egyelőre még nem fenyeget élelmezésbiztonsági válság ─ ami elsősorban a kialakult helyzetre adott gyors szakpolitikai reagálásnak, a Közös Agrárpolitikának és a gazdálkodóknak köszönhető ─, ebben a helyzetben kiemelt jelentőségű minden egyoldalú, kereskedelemtorzító intézkedés elkerülése, és ezzel egyidejűleg felértékelődik az összehangolt fellépés jelentősége.

Az Európai Bizottság által közzétett előrejelzés adatai szerint tavaly a nyers tej ára egész évben emelkedett, ennek ellenére az EU tejtermelése 0,4 százalékkal visszaesett, 2009 óta először csökkent a termelés. Az emelkedő költségek lassították a tejhozam növekedését (1,2 százalék), és a vártnál erősebb, 1,5 százalékos tejelőállomány-csökkenést okoztak.
Az EU tejtermelése 2022 első felében tovább csökkenhet, majd az év végén enyhén javulhat. Az előrejelzés szerint összességében, egész évre vonatkozóan a várható termelésnövekedés 1 százalékos lesz, azonban az EU tejelőállománya 1 százalékkal tovább csökkenhet. A növekvő infláció és az inputköltségek az elkövetkezendő időszakban valószínűleg nagyobb nyomást gyakorolnak majd a tejtermékek fogyasztói árára is.

A viszonylag magas árak ellenére az elemzők a marhahús-előállítás 0,9 százalékos csökkenését prognosztizálják az ide évre. A sertéshústermelés 2022-ben a magas takarmány- és energiaárak, az afrikai sertéspestis tartós hatásai miatt szintén visszaeshet, a várakozások szerint 3 százalékkal.

Az állattenyésztési ágazatok közül csak a baromfiszektorban várható pozitív elmozdulás, a baromfihús-termelés tekintetében ugyanis ─ a magas inputárak és az orosz–ukrán válság negatív hatásai ellenére – kismértékű növekedés várható, de a madárinfluenza továbbra is korlátozó tényező lehet. A magas árak eddig kompenzálták a növekvő költségeket az ágazatban, az EU-ban a brojlercsirke árának növekedése 2022 március közepéig éves összehasonlításban 26 százalékos volt. Az EU baromfihúsexportjában is pozitív irányú visszarendeződés várható.

Tekintettel arra, hogy az unió juh- és kecskeállományának létszáma történelmi mélyponton van, a kiskérődzők ágazata várhatóan 2 százalékos termeléscsökkenést könyvelhet el 2022-ben, az állománylétszámok tekintetében pedig további 3,7 százalékos visszaesést prognosztizálnak a szakértők.

Bár a kereskedelem újraindulásának folyamata már zajlik, de az intenzitása még mindig viszonylag alacsony szintű, ami szintén hozzájárul a tartósan magas belső árak kialakulásához. Elmondható továbbá, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi súrlódások továbbra is növelik a piacokon a bizonytalanságot, és az exportra, valamint az importra nehezedő nyomást.

Az elmúlt év végén a vágások száma az EU-ban a juhok esetében 1,7, a kecskéknél pedig 5,9 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. Az EU juh- és kecskehúsexportja azonban átlagosan 10, az importja pedig 16 százalékkal csökkent.
Kiemelendő, hogy a kiskérődzők ágazata intenzitásából adódóan a többi állattenyésztési ágazathoz képest kedvezőbb helyzetben van, ugyanis kisebb mértékben érinti az energia- és takarmányár-emelkedés, így rugalmasabban tud reagálni a tavalyi változásokra és a jelenlegi orosz–ukrán válság hatásaira.