Már a hazai beszállítói kapcsolatokat veszélyezteti az ársapka

Fotó: ach Máté / Magyar Nemzet
A kiskereskedők elkezdték keresni az olcsó importárukat, hogy csökkentsék az ársapkás termékeken elszenvedett veszteségeiket. Ha ez a folyamat fennmarad, a legnagyobb kárt a hazai élelmiszertermelők szenvedik el.

0Egyre több piaci jelzés érkezett arról, hogy a kiskereskedelmi láncok az ársapkás termékeken elszenvedett veszteségeik kompenzálásaként ismét elkezdték az olcsó import lehetőségeit keresni, mégpedig nem csupán az árstopos, hanem az abba a körbe nem tartozó élelmiszereknél egyaránt – indokolta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke, miért foglalt állást a köztestület az árstop mihamarabbi kivezetése mellett. A kiskereskedelem importáruk felé történő nyitásáról egyelőre nincsenek pontos statisztikai adatok, mivel ez az elmúlt néhány hónapban megfigyelhető folyamat. Az piaci jelzések elsősorban tejtermékekről, valamint baromfi- és sertéshúsokról érkeztek.

Tartósan nem lehet olyan helyzetet fenntartani, hogy egy termék önköltségét ne fizessék ki a fogyasztók, ez ugyanis felborítja a piacot

– tette hozzá.

Korábban is előfordult, hogy a kiskereskedők az import felé fordultak: volt egy hosszabb időszak, amikor a hazai kiskereskedelem bizonyos szereplői időről-időre felvásároltak más európai országokból származó, nyomott árú likvidációs készleteket, amelyekkel letörték a magyar belpiaci árakat – emlékeztetett az alelnök. Ez akkor elsősorban az UHT-tejnél, a friss húsoknál és a kommersz sajtoknál fordult elő. Ezen a helyzeten hosszú éveken tartó – a szakminisztérium, a szakmai szervezetek és a kereskedők képviselői részvételével zajlott – egyeztetésekkel javítani tudtak. Az elmúlt 2-3 évben ennek eredményeként pedig mindenki belátta, hogy a biztonságos élelmiszerellátás fenntartásához jobb, ha a kiskereskedők tartós beszállítói kapcsolatokkal rendelkeznek, és ahol lehet ott magyar termékkel töltik fel a polcokat – jellemezte az ársapka bevezetése előtti állapotot Éder Tamás.

Ebben az időszakban több áruházlánc is önkéntes vállalást tett, látványos bejelentésekkel arról, hogy például a friss és UHT-tej-, vagy friss baromfi- és sertéshús-kategóriában döntően, vagy teljes mértékben magyar terméket szerepeltet állandó kínálatában.

Ebből a szempontból egyre korrektebb lett az élelmiszerpiac, és egyre kevésbé volt jellemző, hogy például 2-3 kamion fagyasztott spanyol hússal egy időszakra leverik a piaci árat. Most viszont a kiskereskedők importáruk felé fordulásának hosszabb távon is negatív következményei lehetnek, az évek alatt kialakított beszállítói kapcsolatok erodálásával.

Az importáruk keresése tehát a kiskereskedők részéről arra reakció, hogy lassan már egy éve is annak, hogy a kormány több élelmiszertermékre is bevezette az ársapkát. Amíg azt lehetett hinni, hogy csak három hónapig tart, ami még nem késztette a kiskereskedőket változtatásra, de az egy évhez közeledve már reagáltak, és az árstopos termékeken elszenvedett veszteségeik egy részét próbálják kompenzálni az importtal. A hazai élelmiszerpiaci szereplők ugyanakkor nem szeretnék, hogy a beszállítók és a kiskereskedők közötti, hosszú évek munkájával kiépített bizalmi kapcsolat az ársapkás rendszernek az áldozatává válna.

Az ársapka esetleges megszüntetésének nyilván lesz egy egyszeri, az adott termékek árait emelő hatása, de abban lehet bízni, hogy az élelmiszerinfláció most platózik, és az év hátralevő részében az árnövekedés mértéke csökkenni fog – mondta Éder Tamás.