Súlyos krízis a húspiacon, az Aldi bejelentése csak segítség, nem megoldás

Forrás: Agrárminisztérium
Mit jelenthet az Aldi szokatlan, de a húspiaci szereplők által üdvözölt lépése, milyen helyzetben érte ez a hazai húságazatot, és vajon hogyan viszonyul mindez a szabadkereskedelem elvéhez. Írásában Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke ezekre is kitér.

A héten az Aldi Magyarország és a Magyar Húsiparosok Szövetségének közös sajtótájékoztatóján a kiskereskedelmi lánc azt a vállalást tette, hogy az állandó kínálatában elérhető frisshús-termékek a jövőben teljes egészében itthonról származnak majd.

Ennek a bejelentésnek nagy jelentősége van abban a rendkívüli piaci helyzetben, ami az elmúlt hónapokban az állati termékeket előállító ágazatokban kialakult. Az ágazat szereplői súlyos présbe kerültek. Az önköltségeik drasztikusan emelkedtek a takarmánygabonák és az energiahordozók árának növekedése miatt. De meg kell említenünk azt az össztársadalmi szempontból kellemesebbnek tekinthető önköltségnövekedést is, amit a munkabérek emelkedése okoz.

Ezzel párhuzamosan minden állatitermék-ágazatban, de elsősorban a sertés termékpályán a kereslet stagnálása vagy csökkenése olyan helyzetet eredményezett, ami egyelőre lehetetlenné tette a növekvő önköltségek értékesítési árban való elismerését. Ebben a rendkívüli helyzetben mindenképpen fontos a kiskereskedelmi lánc vállalása, amelynek keretei között a cég aktív segítséget nyújt abban, hogy a fogyasztók a magyar állattenyésztők és a magyar húsipar közös munkájának eredményeként előállított friss húsokat vásárolhassák meg az üzletekben. Itt kell megjegyezni, hogy nem speciális magyarországi jelenségről van szó: hasonló jellegű bejelentést tett az ősszel egy németországi kiskereskedelmi lánc is, értelemszerűen ott a húsok német eredetére vonatkozóan.

Természetesen az ilyen típusú vállalások önmagukban nem oldják meg a termékpályán kialakult súlyos piaci krízist, de legalább csökkentik annak az esélyét, hogy az EU-ban kialakult túlkínálati helyzetben kvázi készletlikvidáció keretei között kényszerértékesített import húsok nyomják le még jobban a hazai értékesítési árakat, tovább súlyosbítva az ágazat szereplőinek egyébként is kritikus gazdasági helyzetét.

De nem csak a pillanatnyi krízishelyzet miatt fontos egy ilyen vállalás. Az elmúlt két év sok mindenre megtanított minket. Én nem tartozom azok közé, akik úgy vélik, hogy a pandémia leállítja és megfordítja az elmúlt évtizedek globalizációs folyamatait. Hiszek a termékek szabad áramlásában. Ugyanakkor mégis azt gondolom, hogy bizonyos termékpályák esetében az elmúlt évek nagy tanulsággal szolgáltak abban a tekintetben, hogy

a túl hosszú ellátási láncok alkalmanként nagyon jelentős kockázatokat hordoznak magukban.

Márpedig egyes termékek, így – véleményem szerint – az alapvető élelmiszerek esetében ezeket a kockázatokat minimalizálni kell. Láthatjuk, milyen következményei vannak, ha felülti a fejét egy világjárvány, vagy ha tőlünk több ezer kilométerre keresztbe áll egy hajó a Szuezi-csatornában, vagy ha nincs, aki kipakolja vagy elszállítsa a konténereket a kikötőkben. Egy-két hónapig nem gond, ha nem tudunk új tévét, laptopot vagy maracuja-illatú, világító, kínai halcsalit vásárolni, de ha az alapvető élelmiszerek nem hozzáférhetők minden nap, az bizony súlyos következményekkel járhat.

Ahhoz, hogy egy krízissel terhelt időszakokban is biztosan ott legyen az élelmiszer, és azon belül a friss hús az üzletek polcain, arra van szükség, hogy békeidőben is azoktól vásároljuk a termékeket, akiktől elvárjuk a biztonságos ellátást a nehezebb időszakokban is. Vagyis békeidőben, a normálisnak tekinthető hétköznapokon is célszerű a hazai élelmiszertermékeket, így a hazai húsokat vásárolni annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztők és a húsipari vállalkozások olyan gazdasági helyzetbe kerülhessenek, ami garanciát teremt arra, hogy nehéz időszakban is biztonságosan ki tudják szolgálni a magyar fogyasztókat.

Fotó: Agrárminisztérium

Ehhez természetesen fejlődésre, fejlesztésre is szükség van az ágazat szereplői részéről is, amihez jó alapot ad a Vidékfejlesztési Program pályázatai között jelenleg is elérhető fejlesztési támogatás. Ennek segítségével olyan helyzet teremthető, hogy egyik kiskereskedelmi lánc sem hivatkozhat arra, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű, minőségű és versenyképes hazai húsáru.

A magyar húságazat szereplői abban reménykednek, hogy mind több magyarországi kiskereskedelmi lánc követi a példát és dönt majd hasonlóan, s a választékbővítés kivételével csak magyar húsokat tart a hűtőpultjain.

Éder Tamás/FÉSZ