A tavaly január 12-i bejelentést követően február 1-jétől lépett életbe Magyarországon az élelmiszerárstop, amelyet akkor az energiaárak növekedése miatti drágulással indokolt a kormány, az intézkedés pedig a kristálycukorra, a finomlisztre, a csirkemellfilére, a csirke far-hátra, a napraforgó-étolajra, a 2,8 százalékos tartós tejre vonatkozott. A szabályozás szerint ezeknek a termékeknek az árát vissza kellett vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én állt.
Kezdetben sem az agrártermelők, sem az élelmiszer-feldolgozók nem ágáltak az intézkedés ellen, a termelők és a feldolgozók azt hangoztatták, hogy az intézkedés a kereskedelmet érinti, a kiskereskedők pedig az árrésükből tudják fedezni az ezzel kapcsolatos költségeiket – írja összefoglalójában a Világgazdaság. Pedig már az árstop életbe lépése előtt volt példa arra, hogy importhús jelent meg a boltokban: a CBA üzletláncban és több Príma boltban lehetett találkozni – a kötelező zászlós jelölés miatt a hazai árutól azonnal jól elkülöníthető – spanyol termékekkel. Ugyan az árakat nehéz volt összehasonítani, mert ugyanabból a húsféléből nem szerepelt egyazon pultban magyar és spanyolt termék, mindenesetre a CBA-ban és a Prímában egyaránt kilónként 899 forintért kínált sertéslapocka az egyik Auchan áruházban akciósan volt 1199 forint, míg a CBA-s, 1399 forintért kínált spanyol csont nélküli sertéslapockával szemben a magyar lapocka az Auchanban 1559 forint volt ugyanakkor.
Ez azonban a jelek szerint akkor egy egyszeri akció volt, az árstop életbe lépése után nem számoltak be importnyomásról a hazai termelők és feldolgozók. Inkább a fogyasztók panaszkodtak arról, hogy bizonyos időszakokban nem találnak a polcokon árstopos termékeket, például cukrot, lisztet. Ebben benne volt, hogy az árstopot eredetileg május 1-jéig vezette be a kormány, és sokan készletezésbe kezdtek, majd a hiányt látva ez újabb pánikvásárlásokat szült.
A fogyasztás eltolódott a hatósági áras termékek felé: az októberi adatok már arról szóltak, hogy a feldolgozott tejtermékek iránt gyorsuló mértékben apad a kereslet, miközben az ebben a kategóriában mért két számjegyű csökkenést a hatósági áras tej eladásainak több mint duplázódása kíséri.
Novemberben tovább bővült az árstopos termékek köre a burgonyával és a tojással.
burgonyából ráadásul jelentős és egyre növekvő mértékben. A helyzetet súlyosbította, hogy tavaly az aszály miatt nemcsak itthon, hanem Európában is kevesebb krumpli termett, tojásból pedig a karácsonyi ünnepi időszakban megugrik a fogyasztás. A tojásnál már szintén előfordult, hogy hiányzott a polcokról, a kormány pedig december végén arról rendelkezett, hogy az ársapkás termékekből meg kell duplázni a készletet.
Ez a tojás esetében már az import növekedésének a veszélyét is jelentette, hiszen a tojás nem eltartható, a tyúkok tojástermelése pedig korlátos. Kérdéseket vetett fel az intézkedés abból a szempontból is, hogy több csirkemellre és farhátra van szükség, ehhez viszont több állat is kell, miközben az állat egyéb részeire nincs akkora igény.
Ebben a helyzetben foglalt állást január közepén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ársapkák kivezetése mellett. A köztestülethez ugyanis egyre több piaci jelzés érkezett arról, hogy a kiskereskedelmi láncok az ársapkás termékeken elszenvedett veszteségeik kompenzálásaként ismét elkezdték az olcsó import lehetőségeit keresni, mégpedig nem csupán az árstopos, hanem az abba a körbe nem tartozó élelmiszereknél egyaránt.
Eközben alapvetően változni látszik az alapanyag-termelésben kialakult helyzet. A novemberi pesszimizmus elmúlt, bár az ukrán gabona magyarországi megjelenése lenyomta a hazai gabonaárakat, a malmok hosszú idő óta először lisztárcsökkentést jelentettek be, és a termelők is optimistábbá váltak. A földgáz árának csökkenése ugyanis hat a műtrágyaárakra is, azok olcsóbbá válását pedig az is segíti, hogy az Európai Unió fél évre felfüggesztette a nitrogénműtrágyák alapanyagául szolgáló ammónia és karbamid vámtételét, amitől az európai gabonatermelők költségeinek mérséklődését, ezen keresztül a gabonaárak csökkenését várták. Ez pedig – több más hatás eredményeként is – megtörtént a világpiacon és itthon is, Magyarországon már a lélektani határ, a tonnánkénti 100 ezer forintos ár alá csökkentek.
A szakértők arra számítanak, hogy az idei második negyedévben az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése megáll, sőt, egyes termékcsoportokban – például a tejtermékeknél – elképzelhető a fogyasztói ár csökkenése is. A MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletága által összeállított bizalmi index készítői a bank ügyfelei, a szakmai szervezetek és saját elemzőik következtetései alapján jutottak erre a következtetésre. Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy a korábbi élelmiszerárak – amelyek Magyarországon relatíve alacsonyak voltak – már nem jönnek vissza.
Az árstop bevezetésének évfordulóján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – számos termelői, feldolgozói és kereskedelmi szakmai szervezet aláírásával – közleményt adott ki, amelyben újra az ársapkák kivezetését szorgalmazta. Érveik szerint a felborult európai uniós piaci környezetben ez segítené a hazai élelmiszergazdaság versenyképességének megőrzését, egyben a hatósági árak kivezetését a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdekének nevezte.
Európában még nem csengett le az élelmiszerárak emelkedésének hatalmas hulláma, ezt mutatták a szerdán közölt januári euróövezeti inflációs adatok is.
