Hiába finomak a csúnya zöldségek, kevésbé kelendőek

Forrás: Syngenta
A mostanában fókuszba került élelmiszerpazarlást csökkentheti a „csúnya” zöldségek értékéinek hangsúlyozása, miszerint ugyanolyan egészségesek, mint tökéletes társaik, segít csökkenteni az élelmiszer-pazarlást.

Egy észak-karolinai tanulmány szerint betakarított zöldségfélék körülbelül 41 százaléka az előnytelen megjelenése miatt kevésbé, vagy nem értékesíthető – írja a Syngenta blogja. A kutatók nemrégiben azt vizsgálták, hogyan lehetne megnyerni a fogyasztók bizalmát.

A tanulmány a fogyasztók reakcióit mérte a sárgarépával kapcsolatos vásárlási forgatókönyvekre nézve. A résztvevők nyitottak voltak a tökéletlen sárgarépát tartalmazó csokrok megvásárlására, miután olyan üzenetetekkel szembesítették őket, amelyek a csúnya sárgarépák egészségi és társadalmi előnyeire hívta fel a figyelmet.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy a válaszadók egy kis kedvezménnyel hajlandóak voltak megvenni a vegyes – szép és kevésbé szépet tartalmazó – csomagot, míg a csak rossz alakú zöldségért jóval kevesebbet adtak volna.

Brian Roe, a tanulmány vezető szerzője szerint

megfelelő kommunikációval elérhető, hogy ezeket a zöldségeket is el lehessen adni, akár kisebb kedvezménnyel. Ez csökkentené az elpazarolt élelmiszerek mennyiségét.

A kutatók 1300 amerikai lakost kérdeztek meg. Az online felmérésben részt vevők véletlenszerűen kaptak egy vagy két marketingüzenetet: a csúnya sárgarépa táplálkozási minősége megegyezik a szép termékekével, és a hibás élelmiszerek kidobásának komoly költségei is hatásai vannak. A résztvevők következetesen nem kedvelték azokat a fürtöket, amelyekben csúnya sárgarépát is tartalmaztak, és az összeg, amit hajlandóak voltak fizetni bármennyi tökéletlen sárgarépáért, mindig alacsonyabb volt, mint amennyit a 100 százalékban normál sárgarépáért fizetnének.

A résztvevők válaszainak elemzéséből azonban kiderült, hogy a gazdálkodók jövedelmezősége szempontjából fontos, hogy a 40 százalékban csúnya és 60 százalékban zöld levelekkel ellátott szabványos sárgarépát tartalmazó csokrokat el lehet adni a termelői azokon a piacokon, ahol a fogyasztók találkozhatnak a marketingüzenetekkel.

„Azt hiszem, akkor az emberek rájönnek, hogy ez az, amire számíthatunk, ha közvetlenül egy gazdálkodótól kapjuk a terméket. Több elnézés van a tökéletlenséggel szemben, mert valószínűleg természetességként értelmezik.”

A kutatócsoport elemezte a fogyasztók fizetési hajlandóságának fordulópontját, amely még jövedelmezővé teheti a csúnya sárgarépa betakarítását is. Ez a fontos számítás azon gazdálkodók számára, akiknek nyereséget szeretnénk a terményük ültetésébe, szedésére és szállítására fordított befektetéseikből.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának is van beleszólása abba, hogy a nem szabványos termékek hány százaléka kerülhet piacra – ezt a határt esetleg felül kell vizsgálni – mondta Roe, ami remélji, hogy ezek a megállapítások megváltoztatják az iparág nézőpontját.