A FAO élelmiszerár-indexe (FFPI) 2024 szeptemberében 124,4 ponton állt, ami 3 százalékos növekedést jelent augusztushoz képest, és 2022 márciusa óta a legnagyobb havi növekedést jelzi. Az indexben szereplő összes árucikk ára nőtt, a húsárindex 0,4 százalékától a cukor 10,4 százalékáig terjedt az emelkedés. A historikus szintekhez képest az FFPI szeptemberben 2,1 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőtti értékénél, de 22,4 százalékkal elmaradt a 2022 márciusában elért 160,3 pontos csúcstól.

A FAO gabonaárindexe szeptemberben átlagosan 113,5 pont volt, ami 3,3 ponttal (3,0 százalékkal) magasabb az augusztusi értéknél, de még mindig 12,8 ponttal (10,2 százalékkal) elmarad a 2023. szeptemberi értéktől. A búza világpiaci ára három egymást követő hónap csökkenése után szeptemberben emelkedett, nagyrészt az egyes kulcsfontosságú exportőrök kedvezőtlen időjárási viszonyai miatti aggodalmak miatt. A Kanadában és az Európai Unióban tapasztalható túlzottan nedves körülmények az előbbiben késedelmet okoztak a betakarításban, az utóbbiban pedig a termelési előrejelzés jelentős csökkenéséhez vezettek. A fekete-tengeri régióból származó versenyképes árú készletek azonban korlátozták az áremelkedést. A kukorica világpiaci ára is emelkedett az előző hónaphoz képest, ami a brazíliai Madeira folyó és az amerikai egyesült államokbeli Mississippi folyó alacsony vízszintje, valamint a brazíliai erős belföldi kereslet és az argentin export szilárd üteme miatt következett be. Az árpa világpiaci ára megszilárdult, míg a ciroké csökkent.

Mivel a fentiek is azt jelzik, hogy a kínálati-keresleti tényezők nem mutatnak jelentős egyensúlytalanságot a nemzetközi gabonapiacokon, csak a szokásosnak tekinthető, természetes, piaci híreken alapuló ingadozásra számítunk az előttünk álló hónapokban. A trendből való kitörést olyan – a mezőgazdaságon kívüli – tényezők okozhatják, amelyek felvásárlási hullámot gerjeszthetnek. Itthon a minőségi problémák miatt mind a kukorica, mind a búza esetében a piac erősebb kettészakadására számítunk a korábbi évekéhez képest.

A FAO növényiolaj-árindexe szeptemberben átlagosan 142,4 pont volt, ami 6,2 ponttal (4,6 százalékkal) magasabb augusztushoz képest, és 2023 eleje óta a legmagasabb szintet érte el. Az árindex folyamatos emelkedését a pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok magasabb jegyzései okozták. A nemzetközi pálmaolajárak szeptemberben már a negyedik egymást követő hónapban emelkedtek, amit főként a vártnál alacsonyabb termeléssel kapcsolatos aggodalmak támasztottak alá, amelyek egybeestek a főbb délkelet-ázsiai termelő országok várható szezonális termeléscsökkenésével. Eközben a szójaolaj világpiaci jegyzései ismét emelkedtek, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban a vártnál alacsonyabb feldolgozás miatt. Ami a napraforgó- és repceolajokat illeti, a szeptemberi marginális áremelkedést támogatták a szűkülő kínálati kilátások, miután a 2024/25-ös szezonban csökkent az egyes olajos magvak termelése.

Az elmúlt hetek napraforgó-áremelkedései nem jelentik azt, hogy elszabadult volna a termény ára. Ez a kisebb térségbeli termés és a növényi olajok általános áremelkedései emiatt alakult ki. Az elkövetkező hetekben számítunk a tetőzésére.

A FAO tejtermékár-indexe szeptemberben átlagosan 136,3 pont volt, ami 5,0 pontos (3,8 százalékos) emelkedés augusztushoz képest, és 24,3 ponttal (21,7 százalék) magasabb az egy évvel ezelőtti értékénél. Az index emelkedését az összes tejtermék magasabb ára okozta, a teljes tejpor ára emelkedett a legnagyobb mértékben, amit az erős ázsiai importkereslet ösztönzött, annak ellenére, hogy Óceániában szezonálisan magasabb a tejtermelés. A sovány tejpor ára emelkedett a korlátozott exportlehetőségek miatt, a szűkös tejellátás és a robusztus nyugat-európai belföldi vásárlások közepette. Eközben a vaj világpiaci ára a tizenegyedik egymást követő hónapban emelkedett, amit a szilárd import és belső kereslet, a szűkös készletek és a korlátozott nyugat-európai tejellátás támaszt alá. A sajt világpiaci ára is emelkedett, ami az erős globális importkeresletet és a nyugat-európai exportlehetőségek szűkösségét tükrözi, ahol a tejtermelés szezonálisan alacsonyabb.

A tejárak itthon is folytatják lassú, de tartós emelkedésüket. Ezt a nyerstej exportárainak, illetve a belföldi árakkal szembeni növekvő árelőnye is támogatja. Ez a trend is velünk marad ebben az évben, várhatóan majd januárban fog megállni.

A FAO húsárindexe szeptemberben átlagosan 119,6 pont volt, 0,4 ponttal (0,4 százalékkal) magasabb augusztushoz képest, és 5,5 ponttal (4,8 százalékkal) magasabb az egy évvel ezelőtti értékénél. Az index emelkedését a magasabb baromfihúsárak okozták, amelyek elsősorban a brazil baromfihús iránti erős importkeresletet tükrözték a Newcastle-betegséggel kapcsolatos kereskedelmi korlátozások enyhítését követően. Eközben a nemzetközi szarvasmarhahús-árak stabilak maradtak, mivel a vezető termelő országokból származó korlátozott kínálat elegendő volt a globális importkereslet kielégítésére. Hasonlóképpen, a sertéshús világpiaci ára változatlan maradt, a globális kínálat megfelelően fedezte a megnövekedett keresletet, beleértve a magasabb belföldi értékesítést az Európai Unióban. Ezzel szemben a nemzetközi juhhúsárak kismértékben csökkentek, nagyrészt a Kínából érkező behozatal továbbra is gyenge kereslete miatt.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ, -Elemzés