Jól húz az élelmiszeripar

Fotó:  Imre György / Békés Megyei Hírlap
Nagyot nőtt tavaly az élelmiszeripar, és a további bővüléshez is adottak a feltételek, bőven rendelkezésre állnak források a fejlesztésekhez. A költségemelkedések hatékonysági kényszert jelentenek, és a koncentráció további erősödését hozzák – írja cikkében Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Miután a KSH ipari adatai szerint idén januárban a szektor növekedéséhez a járműgyártás mellett az élelmiszeripar járult hozzá leginkább, alkalmunk nyílik helyére tenni az élelmiszeripar helyzetét és kilátásait a nemzetgazdaságban. Idén januárban – a várakozásokat felülmúlva – 7,4 százalékkal volt magasabb a feldolgozóipar termelési értéke, mint egy évvel korábban. Ehhez az élelmiszeripar 13,7 százalékos növekedéssel járult hozzá.

Az élelmiszeripar gyakorlatilag minden pénzügyi mutatója látványosan javul. Íme néhány példa a szaktárca adatai közül: 2015 és 2020 között a létszámarányos árbevétel 34 százalékkal, a létszámarányos üzemi eredmény 80 százalékkal, az árbevétel-arányos üzemi eredmény 36 százalékkal nőtt az élelmiszeriparban.

Tavaly az élelmiszeripar értékesítése elérte a 4500 milliárd forintot, belföldi értékesítése 7,5, exportja 10 százalékkal bővült.

Tekintetbe véve az elmúlt két év sajátos gazdálkodási körülményeit, ez kiemelkedő teljesítmény egy olyan iparágtól, amelyet évtizedes távlatban is az élelmiszer értéklánc leggyengébb láncszemének nevezünk.


Forrás: KSH

Az élelmiszeripar a bruttó hozzáadott értékben 2,4, a beruházásokban 2,8, a foglalkoztatásban pedig 3,2 százalékos aránnyal bír a nemzetgazdaságban. Ami tavalyi évét még inkább kiemelkedővé teszi, az beruházásainak 46 százalékos, ugrásszerű emelkedése. Ennek hátterében nyilván a termékei iránti kereslet növekedése áll, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a kormány kiemelt stratégiai ágazattá nyilvánította az élelmiszeripart, és ehhez mérten jelentős források állnak az élelmiszeripari vállalatok rendelkezésre fejlesztéseinek megvalósításához. Az előző pénzügyi-kifizetési ciklusban (2014-2020) 300 milliárd forintot terveztek be számukra, de a gyorsuló növekedéssel párhuzamosan emelkedő támogatás-felszívó képesség okán 468 milliárd forintra emelkedett a keret.

Az élelmiszeripar az élelmiszer-értéklánc meghatározó tagja, s mint ilyen, piaci versenyképességének, hatékonyságának javulása az egész láncot erősíti. Ezt nemzetközi példák sora támasztja alá. Ilyen Brazília esete, aki néhány évtizede alatt vált gyakorlatilag minden élelmiszerből a világpiac meghatározó tagjává. Jó adottságaikat felismerve ezt úgy érték el, hogy világszínvonalú egyetemeket és élelmiszerüzemeket hoztak létre. De a hatalmas, exportcélú élelmiszeripari üzemek jelentették az ugródeszkát a német agrárium számára is.

Ezt éli most meg a hazai élelmiszeripar is. A forrásbőség, a kormány kedvező hozzáállása jó motiváció a fejlesztések gyorsításához. Ezt a bíztatást ebben a ciklusban 750 milliárd forintos vidékfejlesztési keret jelenti.

Mivel az élelmiszeripar a mezőgazdaság termékeinek több mint kétharmadának felvásárlója, versenyképességének javulása, kibocsátásának növekedése erős húzóerő a mezőgazdaság fejlődésének gyorsulásában is.

Ez nagyon fontos összefüggés. Azáltal, hogy az élelmiszeripar értékesítésének több mint 40 százaléka export, a magyar mezőgazdaságból származó alapanyagainak is nemzetközileg kell megfelelniük. Az elmúlt húsz évben az export aránya gyakorlatilag megduplázódott az élelmiszeripar értékesítésében.

Az tehát, hogy az élelmiszeripar termelési értéke immár évtizedes távlatban egyre gyorsuló növekedést mutat, a mezőgazdaság számára is siker.


Forrás: KSH

Az élelmiszeripar teljesítményének látványos növekedése nem jöhetne létre a már említett támogatások, és a hitelek nélkül. Az iparág hitelállománya 2015 és 2020 között 55 százalékkal emelkedett, de az elmúlt év első három negyedévében is 4 százalék feletti volt a bővülés e téren. Nem csodálkozunk persze azon, hogy a hitelállomány kétharmada kedvezményes konstrukcióból származik az élelmiszeriparban. Az Erste Agrár Kompetencia Központ előrejelzése szerint 2022 végére az élelmiszeripar hitelállománya 22 százalékkal lesz a 2020. évi felett, tehát a dinamikus növekedés folytatódni fog.

Hogy a sikerek mellett a nehézségekről is essen szó, a gyors ütemű költségemelkedés olyan súlyos terhet rak idén is az élelmiszeriparra, hogy arra számítunk, hogy a már tavaly is a nemzetgazdasági átlagot (1,6 százalék) meghaladó csődráta (2,6 százalék) idén is jellemző lesz. Az alapanyag, az energia, a munkaerő, és gyakorlatilag minden költségelem növekedése igen erős hatékonyságnövelési kényszert jelent. Ez pedig hozzá fog járulni a koncentráció további növekedéséhez az élelmiszeriparban is.

A kihívások sorát a fenntarthatóság, a hulladékcsökkentés, az egyre több növényi alapú élelmiszer iránti nemzetközi igény, a funkcionalitás növelése, a digitalizáció, robotizáció, az értékesítési csatornák közötti arányok gyors változása is tovább növeli, pedig e felsorolás korán sem volt teljes.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.