Gyáreladások, bezárások a nyugat-európai húsiparban

Forrás: Getty Images
Az EU-ban tavaly októberig 8 százalékkal zuhant a levágott sertések száma, a sertéshúsexport pedig 20 százalékkal esett vissza, főként a távol-keleti relációban. Mivel ez immár trendszerű, a nyugati húsipar elkezdett erre stratégiailag is reagálni. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető szakértője szedte össze a karcsúsításokról szóló híreket.

A holland Vion, Európa egyik legnagyobb húsfeldolgozó cégcsoportja a napokban jelentett be, hogy több németországi üzemét adja el, illetve zárja be. A sertéshúspiacon zajló folyamatok, mint például a sertéspestis miatti piacvesztés, vagy marhahús iránti kereslet alakulása, stratégiájuk átgondolására késztették őket. Mivel a cégcsoport fenntartható és jövedelmező kíván maradni, karcsúsításba kezdett. E terv részeként a Vion el kívánja adni az altenburgi szarvasmarhavágóhidat és az Ahlener Fleischhandel sonkaüzemet a Tönnies Csoportnak. A perlebergi sertésfeldolgozó üzemet pedig eladják az Uhlen GmbH-nak. Ezeket a megállapodásokat már megkötötték. Ez ugye szükségszerűen létszámcsökkentésekkel is jár. A tranzakciók a szokásos hatósági jóváhagyásokhoz és bizonyos zárási feltételekhez kötöttek, és várhatóan 2024 első negyedévében zárulnak le. Az ügyletekkel a Vion 700 alkalmazottja kerül át új tulajdonosokhoz.

A németországi üzleti tevékenység tervezett csökkentésével összhangban a Vion jelentős erőfeszítéseket tett, hogy az emsteki sertéstelepre is vevőt találjon, de nem járt sikerrel. Ezért ezt a telepet ez év végig bezárja. A tervezett bezárás körülbelül 840 alkalmazottat érint.

A német sertés-értéklánc gondjairól rendszeresen adunk hírt az Agroképen. A sertéspestis (ASP) nemcsak jelentős exportlehetőségek elvesztéséhez vezetett, hanem fokozta a nyomást a német húsipari vállalatokra. Erre válaszul az ipar inkább a hazai piacra koncentrál, az önellátás felé halad. Ezek a változások, az agrárszektor politikai és szabályozási kihívásaival, az inflációval és más tényezőkkel együtt csökkent állományméreteket és magas állatárakat eredményeztek. Következésképpen a sertéshús-ágazat jelenleg stratégiai átalakításon megy keresztül a kapacitásfeleslegek kezelése és az állatsűrűség kezelése érdekében – országosan, de különösen Észak-Németországban.

A német háztartásokon végzett kutatások kimutatták, hogy sok fogyasztó szándékosan csökkenti húsfogyasztását, mivel a környezeti kérdésekhez nagyfokú tudatossággal állnak hozzá és preferálják a fair trade élelmiszereket.

Egy tavalyi európai felmérésből kiderül, hogy a régióban élők 51 százaléka jelenleg is tesz aktív lépéseket húsfogyasztásának csökkentése érdekében. Ez 11 százalékos növekedést jelent a 2021-es adatokhoz képest.

Az EU sertéshústermelésének – a brazil és kínai melletti – csökkenése is hozzájárult ahhoz, hogy az USDA januárban 114,2 millió tonnára, vagyis 1 százalékkal lefelé módosította idei sertéshústermelési előrejelzését. A tengerentúlról nézve a szabályozási nyomás és a változó fogyasztói preferenciák okozzák az gondokat kontinensünkön. A kínai fogyasztás szűkülése náluk és Brazíliában is termeléscsökkenéshez fog vezetni. Az USA termelése stagnál, ami mögött állománycsökkenés és azt kiegyenlítő hatékonyság-növelés áll. Mindez a világpiac szűkülésével is jár, miközben egyre nagyobb a verseny a csökkenő kínai importért.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink