Évtizedek óta nem tapasztalt nehézségekkel néznek szembe a termelők és a feldolgozók

Forrás: Facebbok/Győrffy Balázs

A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeket tovább tetézi a háborús helyzet. A mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszer-feldolgozóknak – így a tejipar szereplőinek is – három évtizede nem tapasztalt mértékű inputanyag-áremelkedéssel, sőt akár ellátási zavarokkal is szembe kell nézniük – közölte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Tej világnapja alkalmával szervezett eseményen.

Hozzátette: a versenyképesség növeléséhez, de már a megőrzéséhez is elengedhetetlenek a fejlesztések, ezért is van óriási jelentősége annak, hogy a kormány a lehető legmagasabb, 80 százalékos társfinanszírozási arányt biztosítja a 2027-ig terjedő időszakban a Vidékfejlesztési Programhoz. Mindez azonban hiábavaló, ha az Európai Bizottság nem veszi komolyan az orosz-ukrán háború agráriumra gyakorolt globális hatásait, és továbbra is ragaszkodik a termelést nehezítő, alaptalan környezetvédelmi elvárásaihoz.

Gátat kell szabni tehát a sötétzöld lobbinak, de ugyanúgy fel kell lépni az élelmiszerek megtévesztő elnevezése és a tejtermékeket övező hamis állítások ellen is.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke elmondta, hogy talán a legjobb hír az, hogy a Covid és az ukrán háború okozta nehézségek ellenére is működik az európai és hazai tejipar. A rekord magas nyerstejárak dacára – a magas input költségek okán – nehéz helyzetben vannak a tejtermelők. Az input költségek – kiszámíthatatlan ütemű és időtartamú – emelkedése a feldolgozók helyzetét sem könnyíti meg. A növekvő infláció elérte a fogyasztókat a tejtermékek esetében is. Átlagosan 30-35%-os éves nyerstej, illetve tejtermék áremelkedésen vagyunk túl – tette hozzá. Meglátása szerint, az ágazatot kívülről érő erős stressz ellenére a tejvertikum működik: a termelők, feldolgozók és kereskedők megértették, hogy a stabilitás mindhárom félnek fontos.

Szautner Péter, a Tej Terméktanács társelnöke kiemelte, hogy a feldolgozó vállalatoknak soha nem tapasztalt kiszámíthatatlan piaci helyzetben kell működniük, folyamatos költségnövekedéssel együtt, amely már a tavalyi évben elkezdődött, de a háború miatti gazdasági bizonytalanságok tovább rontották a helyzetet. A tej-alapanyag árának drasztikus növekedését tovább tetézi az energiahordozók árának sosem látott robbanása, a HUF árfolyam ingadozása, amely például a felhasznált csomagolóanyagok árában jelentkezik, az üzemanyagárak növekedése, munkabérek növekedése.

Ezekben a kihívásokkal teli években az ágazat legfontosabb és sikerrel végrehajtott küldetése az volt, hogy minden, hazánkban megtermelt liter nyerstej kerüljön felvásárlásra és a hazai kereskedőket és a fogyasztókat zavartalanul, a korábban megszokott magas minőségben lássa el megbízható és jó minőségű hazai tejtermékekkel. Szautner Péter kiemelte, hogy a hazai tejtermék fogyasztás növekedése pozitív hír és visszajelzés mindannyiunknak, de tudjuk, hogy jelentős tér van még a további növekedésre, ha meg akarjuk közelíteni az EU-s átlagfogyasztás szintjét.

Fotó: Facebook/Győrffy Balázs

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára rávilágított: a magyar tejből és tejtermékekből az önellátottság megközelíti a 100 százalékot, miközben a tejtermékeink export értéke megduplázódott az elmúlt tíz évben. Tehenenkénti tejhozamunk az Európai Unió élmezőnyében található, az elmúlt évtizedben 25 százalékot nőtt. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a drasztikusan emelkedő inputárak miatt a hatékonyságot növelő fejlesztések kiemelt fontosságúak, mert csak így maradhat versenyképes az ágazat.