Magyarországon a vágócsirke kilogrammra vetített élősúlyos termelői ára 48,13 százalékkal, 513 forintra, míg a vágópulykáé 48,17 százalékkal, 689 forintra emelkedett 2023 első tíz hetében 2022 azonos időszakához képest – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez a mérték a csirkénél már némi ütemvesztést mutat, hiszen – szintén a csirkére és a pulykára vonatkoztatva – az idei első hat hétben 50,8 és 48,5 százalékos, az első két hétben pedig 53, valamint 48,8 százalékos volt a drágulás. A statisztika azonban továbbra is áremelkedést jelez, hiszen az idei második hétre jellemző 509,1 forintos vágócsirke-felvásárlási ár a tizedik hétre 517,7 forintra nőtt.

Fotó: Cseh Gábor / Vas Népe

Eközben javult a vágási statisztika, hiszen idén januárban 5,8 százalékkal több baromfi került a vágóhidakra, mint egy évvel korábban, ami élősúlyban mintegy 51 ezer tonna volt. Nagy volt azonban a különbség a csirke és a pulyka között: az előbbiből 12,2 százalékkal nőtt a mennyiség, és elérte a 39 ezer tonnát, míg a 6 ezer tonnát meghaladó pulykavágás majd’ 30 százalékkal volt kevesebb, mint a tavalyi év első hónapjában.

Az EU-ban eközben mérsékeltebb volt az árnövekedés: az Európai Bizottság adatai szerint 258 euró volt 100 kilogramm egész csirke uniós átlagára 2023 első tíz hetében, 15,2 százalékkal haladva meg az előző évit. Az AKI adatai szerint a csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 42 százalékkal, kilónként 2036 forintra, a csontos csirkemellé 30,3 százalékkal, 1377 forintra nőtt, összességében pedig

A nem ársapkás csirkecomb ennél kisebb mértékben, 35,5 százalékkal, 905 forintra emelkedett 2023 első tíz hetében.

Januárban még minden egyes táptípusnál emelkedtek az átlagárak decemberhez képest, februárban viszont az indítótápok kivételével már 2-8 százalékos csökkenés volt tapasztalható az AKI adatai szerint. Mivel sokan hiánytól tartva még a magasabb áron vásároltak be kukoricából vagy búzából, a gabonapiaci árcsökkenés csak lassabban fog megjelenni a baromfi-termékpályán – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. A kérdés az, hogy ki milyen hosszú távú készletstratégiában gondolkodott.

A csirkemellre és a farhátra bevezetett ársapka miatt az átadói árak is limitáltak, annak ellenére, hogy a szabályozás a fogyasztói árakra és a kiskereskedelemre vonatkozik. Kínálati oldalról viszont a csirkehúsoknál más a helyzet, mint több, már maximált áras terméknél, hiszen Ukrajnából és Lengyelországból is érkezik csirkehús, ezért a magyar áruházlánc az import lehetőségére hivatkozva meg tudja szorongatni a magyar beszállítóit. A forint is erősebb, mint néhány hónapja volt, ami az exportra mindig fékezőleg hat, és könnyíti az importáru bejövetelét.

Márpedig Ukrajnából most jön is élelmiszer, Csorbai Attila szerint az ukránoknak adott kedvezmény egyik élelmiszeripari terméknek sem tesz jót, zavarja a piacot, nem a valós költségek alapján képződnek az árak. Csirkemellből pedig – ahogyan arra korábban Nagy István agrárminiszter is felhívta a figyelmet – bőven jön be ukrán áru az EU-ba, de mostanra már az egyéb csirkehúsok is egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg az európai piacon, ami jókora árnyomást gyakorol az európai vágó- és feldolgozóüzemekre. A baromfipiacon azt tartják a legnagyobb problémának, hogy ez a nagy mennyiség ellenőrizetlenül jöhet be az unióba, legalábbis a legfontosabb belépési országnak számító

Az uniós statisztika szerint egyébként az EU – még az Egyesült Királysággal együtt számolt – baromfihúsimportja 11 százalékkal, 820 ezer tonnára emelkedett tavaly november végéig, miközben az export 7,8 százalékkal csökkent. Az uniós behozatal 36 százaléka származott Brazíliából, 25 százaléka az Egyesült Királyságból, 19 százaléka Ukrajnából, 16 százaléka pedig Thaiföldről, és a négy országból összesen 774 ezer tonna baromfihús érkezett. A Kínából importált baromfihús mennyisége 65,4 százalékkal, 31 ezer tonnára nőtt a tavalyi év első tizenegy hónapjában.