Borpiaci trendváltozást tükröz az idei TOP 100 magyar bor

Érdekes változás figyelhető meg a borfogyasztók preferenciáiban, ugyanis mintha csökkenne az édes borok és a rozék kedveltsége, az viszont a korábbi trend folytatása, hogy a hagyományos eljárással készült pezsgők minősége és kedveltsége is egyre magasabb – szűrhető le a szeptember 6-án megjelenő TOP 100 magyar bor magazin listájából.

Fogódzót adni a hazai borok kedvelőinek, egyben tükröt tartani a borászoknak – idén is ez motiválta a Világgazdaság gondozásában megjelenő TOP 100 magyar bor kiadvány készítőit. Idén már négy, a hazai borpiacot jól lefedő kiskereskedelmi hálózatban a fogyasztók által leginkább preferált, értékben és palackszámban is a legszámottevőbb tételeket kóstolva állított össze a szakértő zsűri. Utóbbit a nemzetközi borpiaci trendeket is jól ismerő Fiáth Attila, DipWSET, nemzetközi borakadémikus, egyetemi tanár vezette, és nemzetközi borakadémikusok, valamint a fogyasztókkal napi kapcsolatot tartó sommelier-k voltak a tagjai. A fogyasztók számára nagy segítség lehet a 100-as lista, hiszen az ott szereplő tételek – ellentétben más listákkal – bárki számára elérhetők a kiskereskedelemben.

Hagyományainkhoz híven a magazinban közelebb hozzuk a borkészítés és a borpiac kulisszatitkait. Több riportalanyunk is beszél arról, hogyan lehetne a nemzetközi piacon is elismertebbé tenni a magyar borokat. Kifejti erről a véleményét a téma egyszemélyi felelőse, a nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztosnak júliusban kinevezett Rókusfalvy Pál, aki azt is megosztja az olvasókkal, hogy saját borászatában hogyan szűkítették a szortimentet, és hogy ráadásként a zöldveltelinit már csak azért is termelik, hogy hogy „megmutassák az osztrákoknak”.

A magyar borok jobb nemzetközi szerepléséhez az is hozzájárulhat, ha a piaci szereplők beszélik a borüzlet nyelvét – szűrhető le abból a páros interjúból, amelyet Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumának elnöke, és zsűrielnökünk Fiáth Attila, az egyetem Wine Business Institute-jának igazgatója adott magazinunknak az intézet és dijoni partnerének közös, egyéves borüzletimenedzser-képzése apropójából.

Hangsúlyosan szerepel az idei kiadványban, hogy

az éghajlatváltozásnak milyen hatásai vannak és lesznek a hazai szőlő-és bortermelésre.

Gyukli Krisztián, balatonfüredi borász tízéves németországi szőlészeti és borászati kutatóintézeti tapasztalat birtokában állítja át családi borászatát a rezisztens fajtákra, és állítja, hogy a klíma átalakulásának első vesztese az Irsai Olivér lesz. Szintén hisz a rezisztens fajtákban Ipacs Szabó István, aki a Vylyan főborászaként a 2020-as év bortermelője díj jelöltje is volt, majd a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének borászatát vezetni, és kutatni az új fajták viselkedését.

Fotó: Vémi Zoltán

A kiadvány mellékletében a Villányi borvidéket mutatjuk be, a ketten együtt lassan századik szüretükre készülő két borászborászlegenda, Gere Attila és Polgár Zoltán mellett az új generáció tagjai is elmondják gondolataikat a borkészítésről, a piaci alkalmazkodásról és a környezettudatosságról, és ismertetjük a legendás Jammertal-, Ördögárok- és Kopár-dűlők titkát is.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink