Több támogatás jut az agrártermelők összefogására

Fotó: Faludi Imre / MTI
Az új közös agrárpolitika (KAP) támogatásokkal ösztönzi a termelői és a helyi közösségi együttműködések projektjeit. Magyarországon ez azért is különösen fontos, mert egyébként az összefogásra való hajlandóság rendkívül alacsony.

A KAP stratégiai terv II. pillérében több támogatás is ösztönzi az együttműködéseket – derül ki az agrártárca összefoglalójából. Az együttműködések tervezett támogatására általánosan igaz, hogy csak abban az esetben él a jogosultság, ha az igénylő csoport legalább két tagból áll, újonnan alakult, vagy ha már korábban is működött, akkor új, az addigiakhoz képest más tevékenységet végez.

A termelői összefogásra való alacsony hajlandóság miatt „Termelői csoportok, termelői szervezetek támogatása” címen külön támogatási jogcímet tervezett be az agrártárca. Indoklása szerint ezeknek az együttműködéseknek a támogatása azért is fontos, mert egyenként a termelők alkupozíciója jóval gyengébb, mint egy-egy termelői csoporté, amely nagyobb árumennyiséggel tud fellépni a piacon.

Külön támogatási lehetőség nyílik az együttműködéseknek az uniós minőségrendszereken belül eredetmegjelölések és földrajzi jelzések (OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés, OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés, FJ – földrajzi árujelző) elismertetését, illetve a HKT – hagyományos különleges termékek – elismertetését támogatják. Mivel ehhez a támogatáshoz is csak az újonnan létrejött együttműködések keretében lehet hozzájutni, ez szintén ösztönzi az együttműködések létrejöttét. A tárca szerint ezzel

az EU által elismert minőségrendszerekben részt vevő gazdaságok versenyképessége növekszik, alkupozíciójuk szintén javul az értékláncban.

Támogatás igényelhető a minőségbiztosítási és irányítási rendszerekhez történő csatlakozáshoz. A tanúsítványok szerepe az értékesítésben egyre nagyobb, így a nemzetközi piacok által elfogadott és egyre inkább elvárt rendszerekhez való csatlakozás erősítheti a termelők pozícióit, és új piacokat jelenthet számukra. Egyben az élelmiszerek minőségének javításában is kulcsszerepe lehet ezeknek a rendszereknek – érvelnek a tárcánál. A tárca célja, hogy ebben is ösztönözze az együttműködést. Mivel több minőségbiztosítási és -irányítási rendszer kínál csoportos tanúsítási lehetőséget is, aminek megragadása elsősorban a kisebb gazdálkodók számára jelenthet reális lehetőséget a minősítésre. Ennek keretében erdőgazdálkodók, mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók csoportjai juthatnak támogatáshoz olyan minőségbiztosítási tanúsítások megszerzésének érdekében, amelyekkel még nem rendelkeznek.

A magasabb minőségű termékek előállításának ösztönzése akkor lehet hatékony, ha az párosul a megemelt kvalitás fogyasztói elismerésével is, ezért érdemes ezeket a tanúsító rendszereket megismertetni velük. Erre a célra szolgál a promóciós tevékenységek támogatása.

Külön jogcím szól a kistelepülések digitális átállásának támogatásról. Az „okos falu” néven is nevezett program célja, hogy a hátrányos helyzetű, lemaradó térségekben élők felzárkózzanak a digitális eszközök segítségével. A településeknek ki kell dolgozniuk saját okosfalu-stratégiájukat.