Megkezdte munkáját a Kormány aszály-veszélyhelyzeti operatív törzse, első intézkedései pedig már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A cél egyértelmű: minden eszközzel segíteni az aszály és az áremelkedés miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelőket. Ezt szolgálja a nemrég bejelentett hitelmoratórium is, melynek részleteiről, többek között a jogosulti körről, a kérelem beadásának határidejéről, illetve a moratórium utáni kamatokról is lesz szó a mostani írásomban.

Milyen hitelekre vonatkozik a moratórium?

A hitelek legtágabb körét érinti, tehát minden üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésre illetve a pénzügyi lízingszerződésre. Néhány példával élve tehát: a forgóeszköz-, a beruházási vagy rulírozó hitelre is. Megkötés tehát nem a hitel típusánál, hanem a személyi körnél van, hiszen főszabály szerint kizárólag mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személyek vehetik igénybe (erről részletesen később). Fontos az is, hogy a moratóriumot a 2022. augusztus 31. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre lehet alkalmazni.

Meddig tart a moratórium?

Az adós a szerződésből eredő teljesítésre 2022. szeptember 1-jétől kap fizetési haladékot, egészen 2023. december 31-éig, mely kiterjed a tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségekre is. Jogilag ez azt is jelenti, hogy ez alatt az idő alatt a hitelező felmondással nem szüntetheti meg az adós szerződését a tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettség nemteljesítése miatt.

Kik jogosultak a moratórium igénybevételére?

Azok a természetes vagy jogi személyek vehetik igénybe a moratóriumot, akiknek a 2021. évi nettó árbevétel legalább 50 százaléka a következő tevékenység(ek)ből származott:

• növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások (TEÁOR: 01 és ÖVTJ: 01),
• erdőgazdálkodás (TEÁOR: 02 és ÖVTJ: 02),
• halászat, halgazdálkodás (TEÁOR: 03 és ÖVTJ: 03).

Jelentős könnyítés, hogy a jogszabály akkor is lehetővé teszi a moratórium igénybevételét, ha nem teljesül az 50 százalékos árbevétel feltétele, de a hitel célja megfelel valamely fenti szakágazatnak.

[292/2022. (VIII. 8.) Korm. rendelet 2. §]

Kérelmezni kell a moratórium igénybevételét!

A fizetési haladék nem jár majd automatikusan, ahhoz ugyanis egy kérelmet kell majd benyújtani a hitelezőhöz. Azért, hogy minden érintett időben értesüljön a moratórium lehetőségéről, a jogszabály kötelezővé teszi a hitelezőknek, hogy értesítsék az érintett termelőket a fizetési haladék lehetőségéről és annak igénybevételének részleteiről. Ezt az értesítést a napokban minden érintett adósnak meg kell kapnia elektronikus úton, hiszen a jogalkotó augusztus közepéig írta elő a hitelezőknek a megküldését.

Lényeges szempont, hogy a fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen. [2020. évi CVII. törvény 7. § (1) bekezdés]

Meghosszabbodik a garanciaszerződés is

A fizetési haladék igénybevétele a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, például a garanciaszerződésre, illetve a garanciavállaló nyilatkozatra. [2020. évi CVII. törvény 12. § (2) bekezdés]

Érdemes tudni, hogy az így módosult hitel-vagy garanciaszerződést nem kell újabb közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes. [2020. évi CVII. törvény 11. §]

Mi lesz a moratórium lejárta után?

A jogszabály fontos adósvédelmi garanciákat ír elő a moratórium lejártát követően (is):

• A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.
• A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.
• A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

Ezeket a szabályokat nem csak a kamatokra, hanem a díjakra is alkalmazni kell. [2020. évi CVII. törvény 9. §]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára