Milyen támogatások várhatók a következő uniós ciklusban?

Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet
Megvan a fogódzó, mire készüljenek magyar gazdálkodók, hogy a Közös Agrárpolitika 2023-tól életbe lépő új szabályainak is megfeleljenek. Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára cikkében ezt részletezi.

Szinte felfoghatatlan összeg, több ezer milliárd forint a tét Magyarország most elkészült Stratégiai Tervében. A Közös Agrárpolitika következő ciklusában a tagállamoknak ugyanis előre meg kell határozniuk, hogy milyen támogatásokat kívánnak kiírni a következő néhány évre. A dolog pikantériája, hogy a terveket hazánknak alig egy hónap alatt kell véglegesítenie, hiszen az uniós rendeletek hivatalosan csak december elején jelentek meg. A Stratégiai Tervet majd az Európai Bizottságnak kell jóváhagynia, természetesen a miénknél jóval tágabb határidőben, 6 hónapon belül. Az biztos, hogy a következő fél év sem lesz vitáktól mentes:

még a mai napig sem egyértelmű, hogy a Bizottság mennyire követeli majd meg a tervek összeállításakor a Green Deal célkitűzéseit,

illetve az sem világos még, hogy mennyi mozgásteret ad a tagállamoknak a Stratégiai Terv utólagos módosításaira. A magyar Stratégiai Terv mindenesetre időben elkészült, és nagy vonalakban már most láthatjuk, hogy milyen támogatásokat tervez a szaktárca a 2023-27-es ciklusra.

Területalapú támogatás

A jelenleg két komponensből álló jövedelemtámogatási rendszert (SAPS+zöldítés) 2023-tól az egységes területalapú támogatás váltja fel. Lényege, hogy a zöldítés feltételrendszere – bizonyos változásokkal – beépül az alaptámogatás szabályai közé, így egy egységes jogcímen hívható majd le a teljes támogatási összeg. Azt az uniós rendelet írja elő, hogy a „kölcsönös megfeleltetés” részeként (magyarán amit mindenképp teljesíteni kell a támogatás lehívásához) gazdaságonként a szántóterület legalább 4 százalékát parlagon kell hagyni, esetleg tájképi elemnek kell meghagyni, így felértékelődik a fás sávok, parlagterületek, méhlegelők szerepe. Fontos megemlíteni azt is, hogy az uniós tárgyalások során Magyarország kiemelt célja volt a terület- és állatalapú támogatások mostani szintjének megőrzése – még a csökkenő uniós büdzsé mellett is. Erre a tervek szerint lesz lehetőség, de egy összetettebb és nagyobb odafigyelést igénylő támogatási rendszerben, így sokkal hangsúlyosabbá válik majd a falugazdászok, szaktanácsadók szerepe.

I. pilléres fiatal gazda támogatás

Pozitív változások jönnek a fiatal gazda támogatásoknál, hiszen immáron 300 hektárig járhat majd a fiatal gazdálkodók többlettámogatása. Nem csak a területnagyság, hanem a támogatási összeg is megnő, hiszen a tervek szerint hektáronként már 62 ezer forint többletforrás járhat a fiatalabb gazdanemzedéknek. A generációváltás támogatására viszont nem csak az I. pillérből, hanem a vidékfejlesztési forrásokból is adható lesz támogatás (lásd ezt a továbbiakban).

Agrárökológiai Alapprogram (AÖP)

Egy teljesen új támogatásról van szó, melyre az I. pilléres források 15 százalékát fordítják majd. Az AÖP egy önkéntes program lesz, amit a gazdák évente, az egységes kérelemmel együtt adhatnak majd be, feltételrendszerét pedig az eddigi zöldítési szabályok képezik. Az AKG pályázattól annyiban tér el (azon túl, hogy más forrásból finanszírozzák), hogy a támogatási kérelmet évente kell majd beadni és a vállalásokat is egy esztendőre kell megtenni. Számszerűsítve ez azt jelentheti, hogy

az AÖP-hez történő csatlakozás évente legalább 15 ezer forint többlettámogatást jelenthet majd hektáronként.

Termeléshez kötött támogatások

A magyar tárgyalódelegáció egyik nagy eredménye az volt, hogy az uniós szándék ellenére sikerült megőrizni a termeléshez kötött támogatásokat. A mostani tervek szerint továbbra is az I. pillér 13+2 százalékát költenék többek között a cukorrépa-termesztés, a gyümölcstermesztés vagy például a tejhasznú tehén- vagy az anyajuhtartásra. Fontos eredmény tehát az is, hogy a kedvezményezett ágazatok köre alapvetően nem változik majd.

Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Vidékfejlesztési támogatások

Jó hír, hogy 2023-tól is terveznek többek között diverzifikációs pályázatot, lesz lehetőség a kisüzemek támogatására, kiemelt cél lesz az öntözési infrastruktúra fejlesztése és továbbra is komoly hangsúlyt fektetnek az erdőtelepítésre. A legtöbb gazdálkodót valószínűleg mégis az AKG vagy ÖKO támogatás újbóli meghirdetése érdekelheti, számukra lényeges információ, hogy a 2022. január 1-től induló 3 éves programot 2025-től újabb AKG/ÖKO felhívások követik majd. Gyakran felmerülő kérdés, hogy az AÖP-t lehet-e majd párhuzamosan alkalmazni az AKG/ÖKO pályázattal? A kérdésre pozitív válasz adható, ez a szaktárca kimondott célja is egyben.

Végül érdemes kitérni egy teljesen új támogatásra is, amely a generációváltás elősegítését célozza: a generációváltás támogatása kapcsán a Stratégiai Terv úgy fogalmaz, hogy a beavatkozás célja a gazdaság átadásának és átvételének támogatása, azért, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közel álló gazdálkodók mezőgazdasági üzemeit fiatalabb gazdálkodók vehessék át.

Azt gondolom, hogy a következő ciklus támogatásai érdemben segíthetik majd a magyar agrárium versenyképességét, az viszont már egy másik kérdés lesz, hogy az Európai Bizottság partner lesz-e a gazdasági teljesítményünk növelésében vagy feláldozza azt a zöld előírások képzeletbeli oltárán.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.