Súlyos likviditási válság van a magyar mezőgazdaságban, illetve a teljes élelmiszer-gazdaságban – mondta a Világgazdaságnak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese. Ennek hátterében könnyen belátható okok húzódnak, hiszen sokszorosára emelkedett műtrágya-, illetve növényvédőszer-árakkal és energiaköltségekkel kell számolniuk a gazdálkodóknak, de jelentősen megdrágultak a vetőmagok, valamint a takarmányok is. Megszűnt az üzemanyag-ársapka, amely ugyanakkor – bár a médiában megjelentek fotók a benzinkutaknál sorakozó traktorokról – Máhr szerint az agrárgazdálkodók nagy részét nem is érintette, hiszen döntő többségük a telephelyeken tankol, ahol viszont korábban sem tudták igénybe venni a hatósági áras gázolajat.
A termelői költségek növekedését a Központi Statisztikai Hivatal adatai is mutatják, amelyek szerint
Máhr megjegyezte, az előző gabonatermelési szezonban, ősszel még az olcsóbb műtrágyával és növényvédő szerekkel dolgoztak a gazdálkodók, tavasszal és a 2022–2023-as szezonban azonban már a drasztikusan megemelkedett árú vegyszereket kellett használniuk.
Rendkívüli EU-támogatást kérnek a gazdáknak az uniós agrárminiszterekA mezőgazdasági tartalék aktiválását kérte az uniós agrárminiszterek többsége a magas energiaárak mezőgazdasági ágazatokra gyakorolt negatív hatásai miatt – közölte Nagy István agrárminiszter a szakminiszterek brüsszeli ülése után.
Ráadásul mindez egy olyan környezetben történik, amikor az aszály által okozott terméskiesés miatt nagymértékben csökkent a termelők bevétele. E két hatás eredője a lividitási válság, amivel egyébként tisztában van a kormányzat is, miután a MOSZ közgyűlésén Nagy István agrárminiszter is erről beszélt. Máhr azt is kiemelte, az agrártermelők pénzügyi helyzetének romlása meglátszik a banki hozzáállásban is. Míg korábban a mezőgazdászok a legjobb adósok közé tartoztak, és a bankok emberei körbejárták a jobb agrárcégeket, hogy vegyenek már fel hitelt, mostanra csak akkor helyeznek ki forrást egy-egy társaságnak, ha az ügylet mögött nemcsak a cég garanciája van, hanem azon felül a magánszemély tulajdonosok még készfizető kezességet is vállalnak.
Eközben a kamatok elszálltak, ma már 20 százalék alatt nincs hitel
– mondta a MOSZ főtitkárhelyettese, hozzátéve, hogy ezek a feltételek közel sincsenek szinkronban a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességével.
E folyamatok következtében most ősszel a mezőgazdasági termelői ráfordítások jól láthatóan csökkentek, nagymértékben visszaesett a műtrágya- és a növényvédőszer-kereslet, ahol lehet, ott nem fémzárolt vetőmagot használnak a termelők. Ezek mellett pedig az is megfigyelhető, hogy bár elnyerték a támogatást a beruházásokhoz, sokan inkább elhalasztják a projekt megvalósítását, sőt, egyre többen véglegesen vissza is lépnek – közölte.
Arra a felvetésre, hogy az elmúlt évek – elsősorban a növénytermesztőknél – eredményes gazdálkodásából felhalmozott tartalékokkal mi lett, a főtitkárhelyettes azt válaszolta, hogy az a pénz alapvetően az üzemek modernizálására volt félretéve, és őszre gyakorlatilag eltűnt, mert be kellett forgatni a forgóeszköz-finanszírozásba. A likviditási válság e jelentős forrás felhasználása ellenére áll fenn.
A probléma, hogy az egész nemzetgazdaságban is likviditáshiány van – mondta Máhr, aki szerint a kis- és közepes vállalkozások (kkv) a Széchenyi Hitelprogram keretében jelentős segítséget kaptak kedvezményes kamatú, támogatott hitel formájában.
A hasonló méretű agrárüzemek azonban jelen pillanatban hátrányban vannak a mezőgazdaságon kívüli vállalkozásokkal szemben, hiszen az utóbbiak 200 millió forint forgóeszköz- vagy 400 millió beruházási hitelt vehetnek fel, míg az agrárosok legfeljebb 60, illetve 20 millió forint körüli összeget.
A programot ugyanis csak részben terjesztették ki az agrártermelőkre, mégpedig az Európai Unió által az ukrán válsággal összefüggésben engedélyezett 62 ezer euró mértékig. Ezek után azonban az EU lépett, és felemelte a 62 ezer eurós keretet 250 ezresre. Nagy István a MOSZ-közgyűlésen bejelentette, hogy ezt a lehetőséget – ami egyébként csak hazai forrást érint – a kormány biztosítja, és az erről szóló rendeletmódosításon már dolgoznak. A módosítás mindenesetre még nem jelent meg.
