Az agrárkifizetések közel fele a Vidékfejlesztési programból érkezett idén

Fotó: Ladóczki Balázs / Nógrád Megyei Hírlap
Az előző évinél időarányosan kevesebb közvetlen támogatást kaptak a gazdálkodók – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet jelentéséből. A támogatások háromnegyedét fizette az EU.

Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra összességében 359,6 milliárd forintot fizettek ki 2021 első háromnegyed évében – összegezte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A Vidékfejlesztési Program 2014–2020 intézkedéseire 155,7 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak szeptember 30-ig, ami a kifizetéseknek csaknem felét, 43,3 százalékát jelentette. A termelőknek nyújtott közvetlen támogatások a kifizetések több mint egyharmadát képezték, 126,2 milliárd forintot vehettek igénybe a gazdálkodók, a hazai költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatások keretében pedig 63,6 milliárd forinthoz jutottak. Piacszabályozás 14,1 milliárd forintot fordítottak, amelynek zöme továbbra is a kiegészítő nemzeti támogatással működő programokat fedezte.

Az előző év azonos időszakához képest 21,1 százalékkal csökkentek a közvetlen termelői támogatások, és az előző évi kifizetésekhez képest 1,1-6,4 százalékkal elmaradtak a vidékfejlesztési és halászati programok keretében folyósított összegek, a piaci és egyéb támogatások, valamint a nemzeti támogatások is

A közvetlen támogatások csökkenésének oka az előző év végi emelt összegű előlegfizetés.

Az év első kilenc hónapjában az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 75-25 százalékban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között. Európai uniós forrásból 268,4 milliárd, míg hazaiból további 91,3 milliárd forintot fizettek ki 2021. szeptember 30-ig. Az uniós társfinanszírozással megvalósult támogatások esetében az uniós kifizetések aránya 82,9 százalékot tett ki, míg a támogatások további 17,1 százalékát nemzeti költségvetésből folyósították. Az uniós finanszírozású kifizetések kiugróan magas értéke 2019-ben az előző évről áthúzódó területalapú támogatásokból adódott.

Közvetlen támogatások

A közvetlen támogatások jogcímein 2021 első háromnegyed évében 126,2 milliárd forint jutott el a termelőkhöz, jellemzően területalapú támogatás formájában és a zöldítési komponens keretében Bár az előző év azonos időszakában kifizetett összeghez képest ez 33,8 milliárd forinttal kevesebb, ennek oka az, hogy 2020 végén emelt összegű előleget kaptak a gazdálkodók, így kisebb rész kifizetése húzódott át 2021-re – áll az összefoglalóban. A keretösszeg nem csökkent. A közvetlen támogatásokon belül a területalapú támogatás és a zöldítés a leghangsúlyosabb. A zöldítési támogatásra 45,4 milliárd forintot, a területalapú támogatásra 38 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak szeptember 30-ig. A területalapú támogatás és a zöldítés együttesen az összes agrártámogatás kétharmadát tette ki.

A termeléshez kötött támogatások az összes támogatás 14,6 százalékát jelentették, és 18,4 milliárd forintot folyósítottak ezen a címen az első kilenc hónapban. A szálas és szemes fehérjenövények támogatására 9,0 milliárd forintot fizettek ki a kedvezményezetteknek, cukorrépa-termesztés támogatására 2,8 milliárd forintot, gyümölcstermesztés támogatására (extenzív és intenzív) 2,6 milliárd forintot, zöldségnövény-termesztés támogatására 1,7 milliárd forintot, ipari zöldségnövények termesztésére 4 milliárd forintot folyósítottak.

Vidékfejlesztési és halászati programok

A Vidékfejlesztési Program 2014–2020 intézkedéseire 2021 első háromnegyed évében 155,7 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak. A VP intézkedései közül a tárgyi eszközökbe történő beruházásokra 58,2 milliárd forintot, az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre 24,7 milliárd forintot fordítottak. Ezek együttesen a kifizetések 53,3 százalékát tették ki.

Fotó: Laufer László / Dunántúli Napló

További 16,3 milliárd forint jutott a mezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztésére, 11,7 milliárd forint az alapvető szolgáltatásokra és a falvak megújítására a vidéki térségekben, 9,2 milliárd forint a LEADER helyi fejlesztésre irányuló támogatásokra, 8,6 milliárd forint pedig a Natura 2000 ökológiai hálózat támogatásaira. Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházásokra 7,6 milliárd forintot, az ökológiai gazdálkodás keretében 6,9 milliárd forintot, állatjóléti támogatásokra 2,9 milliárd forintot vehettek igénybe a kedvezményezettek.

A Vidékfejlesztési Program (2014–2020) indulása óta 2021. szeptember 30-ig 986,6 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak.

Összességében a támogatások több mint egynegyedét tárgyi eszközökre fordították (269,9 milliárd forint), további egynegyedét pedig az agrár-környezetvédelmi intézkedések tették ki, melyek összege meghaladta a 243 milliárd forintot.

Piaci és egyéb támogatások

A piacszabályozó intézkedésekre uniós és nemzeti forrásból együttesen 14,1 milliárd forintot folyósítottak 2021-ben. Negyedére csökkent az állatbetegségek megelőzésére és felszámolására fordított összeg az előző év azonos időszakához képest. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében az előző évi támogatás csaknem kétszeresét kapták a termelők a tárgyévben.

A programok közül az iskolatejprogram támogatására uniós és hazai forrásokból összesen 2,4 milliárd forintot, az iskolagyümölcs-program támogatására 2,5 milliárd forintot fordítottak. A szövetkezések támogatására 2,8 milliárd, az egyes állatbetegségek ellenőrzésére és felszámolására 475,4 millió forint folyósítása történt meg. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2,5 milliárd forintot fizettek ki. A borászati ágazat további 3,5 milliárd forint támogatásban részesült a belpiaci intézkedések keretében.

Nemzeti támogatások

A nemzeti támogatások jogcímeire 63,6 milliárd forintot folyósítottak 2021. szeptember 30-ig, amelynek 67,8 százaléka (43,1 milliárd forint) a nemzeti agrártámogatások keretében jutott el a gazdákhoz. Ebből 7,5 milliárd forintot a Válságkezelő Programból folyósítottak több ágazatban, amely programot a Covid–19-járvány miatti veszteségek mérséklése érdekében dolgoztak ki a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként. A Válságkezelő Program kifizetéseinek döntő része, 7,3 milliárd forint az állattenyésztés ágazathoz került, melyből a sertés állatjóléti támogatás 3,1 milliárd forintot, a baromfi állatjóléti átmeneti támogatás 2,7 milliárd forintot, a méhegészségügyi átmeneti támogatás közel 1 milliárd forintot tett ki.

A kifizetések 29,5 százaléka a nemzeti agrárkárenyhítés keretében érkezett. A termelőket ért agrárkárok enyhítése a gazdálkodók befizetéseiből és az azt kiegészítő hazai költségvetésből valósul meg.

Idén kiemelkedően magas kárenyhítésben részesültek a károsult gazdálkodók,

18,7 milliárd forint juttatást folyósítottak részükre, szemben az előző évi 14,2 milliárd forinttal. Az állatbetegségek megelőzésére és az állati hulla ártalmatlanítására 13,7 milliárd forint, továbbá állatjóléti támogatásokra 14,6 milliárd forint támogatásban részesültek az állattartók. Az átmeneti nemzeti támogatások összege a tárgyévben 4,3 milliárd forint volt.

Állattenyésztési támogatások

Az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők összességében 85,4 milliárd forintot vettek igénybe, amelynek több mint felét, 46,7 milliárd forintot nemzeti költségvetésből fizették ki. Ebből 7,3 milliárd forint a Válságkezelő Program keretében nyújtott átmeneti támogatás, melynek közel négyötöde állatjóléti átmeneti támogatás címén jutott el a gazdálkodókhoz. A nemzeti forrás mintegy harmada állategészségügyi intézkedéseket szolgált: állatbetegségek megelőzését és felszámolását, állati hulla ártalmatlanítását.

Az állattenyésztési támogatások 45,3 százalékát uniós források fedezték. Ennek a 38,7 milliárd forintnak csaknem felét a Vidékfejlesztési Program jogcímein folyósították az állattartóknak.

A sertéságazat 14 milliárd forint támogatásban részesült

Fotó: Cs. Kovács Attila / Kisalföld

Az állattenyésztési támogatások 31,7 százaléka, 27,1 milliárd forint a szarvasmarha-ágazatba érkezett, ezen belül a húsmarhatartás 14,5, a tejágazat 9,2 milliárd forinthoz jutott.

Szántóföldi növénytermesztők támogatása

A szántóföldi növénytermesztő ágazat 102,9 milliárd forint támogatásban részesült 2021. szeptember 30-ig, amely csaknem teljes egészében (97,6 százalék) uniós költségvetésből származott. Ebből 83,4 milliárd forint egységes területalapú támogatás formájában jutott el a gazdálkodókhoz, ezen belül alaptámogatásként 38 milliárd forintot, a zöldítési komponens keretében pedig 45,4 milliárd forintot fizettek ki részükre. A szemes és a szálas fehérjenövények együttesen mintegy 9 milliárd forint támogatásban részesültek. A VP keretében kisméretű terménytárolók, szárítók, tisztítók beruházásához nyújtottak 4,8 milliárd forint támogatást a termelőknek. További 2,8 milliárd forint a cukorrépa-termesztés, 1,7 milliárd forint a dohánytermesztés, 696,4 millió forint a rizstermesztés, valamint 489,9 millió forint az ipari olajnövény-termesztés támogatását szolgálta.

Kertészeti ágazat támogatása

A kertészeti ágazat 2021. szeptember 30-ig 24,6 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek 83,0 százaléka származott uniós, 17,0 százaléka pedig nemzeti forrásból. Zöldségnövény és ipari zöldségnövény jogcímekre együttesen a kertészeti ágazat támogatásának 22,9 százaléka, 5,6 milliárd forint érkezett. A kifizetések több mint negyede, 7,1 milliárd forint a VP keretében valósult meg, melyből kertészet korszerűsítésére 6,7 milliárd forintot, azon belül üvegházak létesítésére, korszerűsítésére 3,3 milliárd forintot, gombaházak-hűtőházak létesítésére és korszerűsítésére 2,3 milliárd forintot folyósítottak. Az extenzív és az intenzív gyümölcstermesztés az ágazat támogatási összegének 10,7 százalékát tette ki (2,6 milliárd forint). A kifizetések 11,2 százalékát a működési alapok (TÉSZ/BÉSZ), 10,1 százalékát az iskolagyümölcs-program támogatása keretében használták fel. A szőlészeti-borászati ágazat 3,6 milliárd forint támogatásban részesült, ami 14,5 százalékos arányt jelent.