Az ENSZ idei glasgow-i Klíma Konferenciájának 2030-ig érvényes vállalásai mellett is várhatóan 2,4 Celsius fokot nőhet bolygónk átlaghőmérséklete, ami jelentősen magasabb, mint az elfogadhatónak tartott 1,5 Celsius fok. Ezért a hazai agráriumnak egyrészt fel kell készülnie a kedvezőtlen hatások fokozódására, másrészt szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás csökkentésében – írja közleményében az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület. Az egyesület szerint ebben a kényszerhelyzetben élni kell minden lehetőséggel, így kiemelt figyelmet érdemel a termesztett növények és gazdasági állatok nemesítése a klímakrízis kihívásainak figyelembevételével.

A fajtaelőállítás mostani gyakorlata mellett érdemes a legújabb innovatív módszereket is alkalmazni, amelyek lényegesen javítják a génállomány optimalizálásának hatékonyságát. A Nobel-díjjal elismert genomszerkesztési módszer,

Így nem meglepő, hogy ezzel a módszerrel már számos új növény-, illetve állatvariánst állítottak elő, amelyek kifejezetten a klímaváltozás következményeihez alkalmazkodnak. Ilyen például a szárazságtoleráns vagy sótűrő rizs és kukorica, a közel 40 betegség-ellenálló gazdasági növény, de említhető a vírus-ellenálló csirke, sertés, ponty, a tuberkulózis toleráns szarvasmarha, a miosztanin mutánsok nagyobb hústömege.

Külön figyelmet érdemel a kínai kutatók most közölt cikke, ami a genomszerkesztésből származó rizs növények fokozott CO2-megkötéséről, és nagyobb terméséről számol be. A légkörben a növekvő CO2-koncentráció kulcsszereplő a klímaváltozásban. Tekintettel a genomszerkesztés kutatási és innovációs eredményeire, indokolt a kezdeti hazai aktivitások kibővítése, kiemelt figyelemmel a klímakrízishez történő alkalmazkodásra. Az ilyen precíziós nemesítésből születő fajták alkalmazásának feltétele, hogy az EU jelenlegi állásfoglalásával szemben a hazai szabályozás tegye lehetővé a genomszerkesztéssel előállított tenyészanyagok hasznosítását, és így a hozzájárulást a klímavédelemhez.