okaknak már akkor elkerekedett a szeme, amikor kiderült, 2021-ben a világ cégfelvásárlási piaca 60 százalékos bővülést mutatott. Ez igen! Lehet szőni az összeesküvés elméleteket. Ebben az évben a „nemzetközi helyzet” ugyebár tovább fokozódott. Lássuk, mit tesznek ilyenkor a nagyok, sokat tanulhatunk belőle.

Az elmúlt évek kissé háttérbe szorították e fogalmat, de a válság kidomborítja a gyengeségeket és az erősségeket egyaránt. Ennél fogva nem lepődhetünk meg azon, hogy egyre több olyan vállalkozás lesz, amelynek tulajdonosainak megremeg a térdük, esetleg térdre is kényszerülnek. A skála másik végén állók pedig elkezdik mazsolázni a mezőnyt, keresik a szinergiákat, növekedési potenciálokat.

Annak érdekében, hogy gondolkodásunk e téren minél tágabb legyen, hozok néhány nemzetközi példát napjainkból. Az látszik, hogy az agrár-élelmiszeripari akvizíciókban a vertikális integráltság növelés kapja a legnagyobb prioritást. Az okok érthetőek. A pandémia és az egymás hatását erősítő többi válságtényező az ellátási lánc erősítésére sarkallja a befektetőket. Legyen minél több saját alapanyag, takarmány; esetleg ezeket a kapacitásokat építsék ki fő exportpiacaikon is. Az alábbi példákat szándékosan a sertésszektorból hozom, a pigprogress.net segítségével. Ennek oka, hogy ez az a szektor Magyarországon, ahol – várakozásaim szerint – a leghamarabb fel fognak erősödni a konszolidációs folyamatok.

• Ez utóbbire jó példa a Danish Crown húsüzemi beruházása Angliában. Az ottani speciális piaci lehetőségek igénylik a helyi jelenlétet. Dán sertésből fognak az angol bacon piacára erősíteni a helyi feldolgozással. Jelenleg a szigetországban a szalonna 60 százaléka importból származik. A 100 millió fontos beruházás már a jövő év második felében termelni fog.
• Maradva a sertésszektornál, a Smithfield Romániában vesz egy saját márkás csomagolt hústermékgyártót. A cél a portfolió szélesítése szalámival, sonkával, baconnal, s ezáltal a kiskereskedelmi értékesítési csatorna hatékonyabb kihasználása, szélesítése.
• Idegenül hangzó cégnevek sorolása helyett felhívom a figyelmet arra, hogy egyre nagyobb léptékű a technológiai fejlesztésekkel foglalkozó innovatív cégek közötti stratégiai együttműködés. Keresik az együttműködési lehetőségeket, szinergiákat. Ennek üzenete az, hogy a sertésszektorra nehezedő szabályozási és fogyasztói nyomásra válaszul fel kell venni a kesztyűt, és az elérhető technológiai fejlesztések piaci bevezetését felgyorsítani. Ezáltal mind az állatjólét, mind a hatékonyság és a környezetgazdálkodás terén fel lehet majd mutatni olyan eredményeket, amelyek a szektor létjogosultságát kétségbe vonókat is meggyőzheti. Kiemelném a mutatni kifejezést. Nem elég ezeket a fejlesztéseket bevezetni a gyakorlatba, nagy hanggal közhírré is kell tenni. A fogyasztó ugyanis nem tudja, hogy hogyan élnek állataink, hogyan tudják genetikájuk csúcsát hozni. Csak néhány elrettentő példából indul ki. Ezektől lehetőleg csendben megszabadulni a szektor és az egész élelmiszergazdaság fontos érdeke.
• Kanadában – amely termelésének 71 százalékát exportálja, s ezzel a világ 3. legnagyobb sertéshús exportőre – a sertéstermelők és feldolgozók már harminc éve létrehozták közös marketing szervezetüket. Ennek új stratégiája a globális piac változásához való gyors alkalmazkodás elősegítését tűzte ki célul agresszív, modern csatornákat és eszközöket is felvonultató módon.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.