Tombol a sertésválság Európa nyugati felén. Ennek lehet egy olyan hatása, hogy a német, dán, holland, belga sertéstartók egy része – megélhetésüket keresve – Ukrajnában találja majd meg a jövőjét. A versenyképes takarmány nagy vonzást jelent. Nem is beszélve a szinte elkerülhetetlen EU-tagságról. Játszunk el a gondolattal, hogy nem csak szántóföldi növénytermesztésben, hanem az állattartásban is abba az irányba rendeződik át az európai mezőgazdaság! Ez jól illeszkedik Brüsszel elmúlt években tapasztalt elképzeléseihez a jövő európai mezőgazdaságáról. Okulva az elmúlt két év gabona- és olajosmag-piaci tendenciáiból,

Példaként hozom az ukrán baromfiipar máris hihetetlen koncentráltságát. Ukrajna baromfiszektorában ugyanis van egy domináns piaci szereplő, aki a tartós expanzióban is meghatározó. Az MHP SE az ország csirketermelésének 60 százalékát, a belföldi csirkehúspiac 35, a készítménypiac 55 százalékát, az export 90 százalékát tartja kezében. Nem mellesleg 360 ezer hektáron termel takarmányt. A háború érintetlenül hagyta minden üzemüket, teljesítményük csak rövid ideig csökkent. Stratégiai céljuk a világ egyik legnagyobb baromfiipari cégcsoportjává válni. Az ország máris negyedik a baromfihús-exportőrök listáján. Csak Brazília, az EU és Thaiföld előzi meg. A folyamatos termelő és feldolgozó kapacitásbővülés is leginkább náluk történik. Ennek keretében nem csak a belföldi kapacitásokat növelik nagy ütemben, hanem 2019-ben megvették a szlovén Perutnina Ptuj nevű csirke- és pulyka-feldolgozót, mintegy 60 ezer tonnás éves kapacitással. (Korábban, 2017-ben próbálkoztak egy lengyel baromfis csoport, az Exdrob megvásárlásával, de sikertelenül.)

Visszatérve a gabonapiacokra, Ukrajna exportja további harmadával csökkent a tengeri folyosó bezárulta óta. Úgy tűnik az oroszok célt érnek és az ukrajnai agrárexportot komoly mértékben gátolják, illetve terelik ár az uniós piacra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a gabonaegyezmény meghiúsulása után egy hónapon belül már 7 támadást hajtottak végre a kikötők ellen drónok és rakéták segítségével. Oroszország gabonakereskedelme profitál Ukrajna gyengeségéből. Gabonaexportjuk magas, és a 2023/24-es szezonban várhatóan a világ búzakereskedelmének közel egynegyedét adja.

Az UkrAgroConsult elemzői becslései szerint Ukrajna csak 3,2 millió tonna gabonát, növényi olajat és lisztet tudott exportálni az augusztus 15-ig tartó 4 hétben, szemben a májusi és júniusi 4,4 és 4,8 millió tonnával, amikor a fekete-tengeri megállapodás még érvényben volt. A gabona- és olajos magvak készletei 2024-ben várhatóan növekedni fognak.

Logisztikai akadályok is vannak: egyes rakományoknak a torlódások miatt ma már négyszer tovább tart, amíg elérik a Dunát, mint júliusban. A késések és az alacsonyabb szállítási mennyiség szintén magasabb szállítási költségekhez vezet. Olena Vorona, az Agrotrade Group üzemeltetési igazgatója elmondta, hogy cége már a gabonaüzlet összeomlása előtt teljesen átirányította az áramlásokat a dunai kikötőkbe és a vasútra, de a szállítási költségek 50 százalékkal magasabbak.

Az Ukrzaliznicja arról számolt be, hogy jelenleg körülbelül 5-6 nap a várakozási idő az európai országok határán. Vezetője, Jevhen Ljascsenko a Bloombergnek elmondta, hogy a cég a mezőgazdasági termékek vasúti exportjának növelésére készül. Ez azonban nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy megakadályozza az ukrán mezőgazdasági export szélesebb körű lassulását. Jevgenyija Szlepcova, az Oxford Economics vezető közgazdásza szerint Ukrajna gabona- és olajos magvak exportja 1/4-ével csökkenhet 2023 második felében az első félévhez képest. „Ez 3 százalékkal csökkenti Ukrajna bruttó hazai termékét az év második felében” – szól Szlepcova előrejelzése.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ