Az indonéz kormány kapkodó intézkedései gyorsuló csökkenésbe sodorták a pálmaolaj árát az elmúlt héten. Miután április 28. és május 23. között exporttilalmat vezetett be a világ pálmaolaj-piacának 60 százalékát magáénak tudó ország, most a feltorlódó készletek miatt a gyors kivitelt célozta meg. Nem árt tudni, hogy az indonézek számára igen fontos a pálmaolaj ára, hiszen a megnövekedett globális pálmaolaj-kereslet több mint felét az indonéz belföldi fogyasztás adja, üzemanyagként.

Indonézia mihamarabb szeretné visszaállítani korábbi, havi 2,5-3,0 millió tonnás pálmaolaj exportját. Az emelkedő árak miatt megpróbálta kiviteli tilalommal védeni a belföldi piacát. Ez azonban visszafelé sült el. A termelők alacsony árakat kapnak, a feldolgozók tartályai pedig megtelnek, így egyre kevesebb alapanyagot vásárolnak. A tilalom bejelentése óta a pálmagyümölcs ára 75 százalékkal esett vissza.

A belföldi ellátás biztonságát továbbra is próbálják megőrizni, de belátták, hogy export nélkül bedugul a piacuk. Most próbálják az elhúzódó adminisztrációt gyorsítani, az exportadót és illetéket mérsékelni. A tilalom feloldása után a belföldi pálmaolaj kereslet biztonságos ellátásának érdekében a kormány olyan politikát vezetett be, amely szerint a termelőknek termékeik egy részét a helyi piacon kell értékesíteniük, mielőtt exportengedélyt kapnak.

Az egymással ellentétes intézkedések komoly befolyással vannak a pálmaolaj, azon keresztül pedig az egész étkezési olaj világpiacra. Ahogy az az alábbi grafikonon is jól látható, a pálmaolaj tartósan a legolcsóbb étkezési olajféle. Csökkenő ára magával rántja a többi olaj árát is. A pálmaolaj nem csak a maláj (Bursa), hanem a chicagói és a kínai tőzsdén (Dalian) is esésbe kezdett. Ez utóbbi a covid-karanténnal is összefügg.

Az árak azonban továbbra is magasak. Egyiptom például nemzetközi növényi olaj tenderén jóval kisebb mennyiségeket kötött le szokásosnál. Eközben a magas kőolajárak és a repcehiány miatt a biodízel üzemek alapanyagigénye emelkedik. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy nem számítunk tartós és jelentős árcsökkenésre a növényi olajok piacán. Hullámok azért továbbra is lesznek. Gondoljunk például arra, hogy az ukrajnai gyárak nem mindegyike működik, így szokásuktól eltérően napraforgó magot is nagy tételben exportálnak, méghozzá tartósan. Ez nálunk és az egész térségben okozhat túlkínálatot.

Ma a pálmaolaj a világ legnagyobb mennyiségben használt növényi olaja. Árverseny-képessége hatékony termelésén alapszik. Egy hektárról akár 3-4 tonna pálmaolaj is lehozható, ez pedig az olajos növények közül messze a legnagyobb hozam hektáronként. Az olajpálma gyümölcsét 10-14 naponként lehet betakarítani, és egy fa évente 40 kilogramm olajat termel, legfeljebb 30 évig. A sorban a kókusz és a repceolaj követi 1,4-1,5 tonnás hektáronkénti olajhozammal, míg a szója és a napraforgó még ettől is nagyon távol van. Így érthető meg az, hogy ha az erdőírtás okán ki akarjuk váltani más eredetű növényi olajjal a pálmaolajat, akkor sokkal nagyobb területigénnyel fogunk találkozni. Válasszuk tehát a fenntartható módon előállított terméket. Az előállítók ugyanis jelentős lépéseket tettek a fenntarthatóság felé. Ez egy ponton találkozni fog az EU elvárásival.

E lépésekre nagyon nagy szükségük van, hiszen Indonézia a vezető pozíciója érdekében trópusi erdőinek több mint felét, Malajzia 20 százalékát már kiirtotta. A világ igen magas árat fizet a pálmaolajért, amikor az erdőírtás általi füst miatt évente 900 ezer ember kerül kórházba csak Indonéziában, fokozódik a széndioxid kibocsátás, melegszik a bolygó. A pálmaolaj mellett a pálmamagolaj is piacon van. Míg előbbiek az élelmiszerekben, addig utóbbiak a kozmetikumokban, háztartási vegyiárukban köszönnek vissza. A pálmaolaj-termelés csaknem 85 százaléka csupán két országhoz, Indonéziához és Malajziához köthető.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ