Hogyan maradhat ki egy ingatlan a hagyatékból?

A hagyatéki eljárás első lépése, hogy a hatóság megküldi a halotti anyakönyvi kivonatot a települési jegyzőnek. Első lépés tehát a hagyatéki leltár felvétele, melyet a jegyző állít össze. Mi alapján történik ez? A jegyző a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozót írásban keresi meg, így ennek a megkeresett hozzátartozónak kell az örökhagyó hagyatékába tartozó ingó és ingatlanvagyont megjelölnie, valamint az örökösöket felsorolnia. Természetesen ezt a listát elküldik minden öröklésben érdekelt részére, akik a nyilatkozatban foglaltakat nyolc napon belül kiegészíthetik. Ha ezekből a nyilatkozatokból valamilyen vagyontárgy mégis kimarad, akkor arra a hagyatéki eljárást sem folytatják le. Így fordulhat elő, hogy egy föld kimarad a hagyatékból és rendezetlenné válik tulajdonjogi szempontból.

Hogyan rendezhetjük ezeknek a földeknek a tulajdonjogát?

Ennek egyik módja a póthagyatéki eljárás, mely abban az esetben indítható, ha a hagyatéki eljárás befejezése után a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy kerül elő. Póthagyatéki eljárást nem csak az öröklésben érdekelt személy kezdeményezhet, hanem hivatalból is megindíthatja a jegyző, ha tudomást szerez az utóbb előkerült vagyontárgyról. A póthagyatéki eljárás ugyanolyan szabályok szerint zajlik, mint a rendes hagyatéki eljárás, tehát először leltárba veszik a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyat, majd sor kerül a póthagyatéki tárgyalásra.

Hogyan mentesülhetünk a költségek alól?

Tovább bonyolíthatja a föld sorsát, ha az olyan csekély értékkel bír vagy olyan mértékben meg van terhelve, hogy értéke még a hagyatéki eljárás költségét sem fedezné. Az örökös ilyen esetben visszautasíthatja az örökséget (de a visszautasítás megtörténhet bármely esetben is), melynek az a következménye, hogy őt az öröklésnél figyelmen kívül kell hagyni és az öröklés rendjében soron következő örökös fog örökölni, akinek természetesen szintén joga van visszautasítani az örökséget. Visszautasítani főszabály szerint csak a teljes örökséget lehet, de ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel, akkor ez a földek és a gazdaság esetében önállóan is megtörténhet (az örökség többi részét „megtartva”).

Kedvező változás jön idén júliustól!

Egy másik lehetőség a költségek alóli mentesülésre, ha a földet az örökös felajánlja az állam részére. Erre eddig viszonylag ritkán került sor, aminek az az oka, hogy ilyen esetben eddig a hagyatéki költségeket továbbra is az örökösnek kellett volna viselnie. Ebben hoz kedvező változást egy 2024. július 9-től alkalmazandó törvénymódosítás, miszerint az államnak történő felajánlás esetén a hagyatéki költségeket az állam köteles viselni. Ez a lehetőség elsősorban a földre és ahhoz tartozó berendezésre, felszerelési tárgyakra, állatállományra, munkaeszközökre vonatkozik, de szintén új változás, hogy mostantól már az út, árok, halastó, mocsár vagy csatorna ingatlan is felajánlható lesz ezekkel a feltételekkel.

2010. évi XXXVIII. törvény tv. 94. § (3)-(4) bek.

+1) Egy másik lehetőség a földek rendezésére: az elbirtoklás

Az elbirtoklás olyan, úgynevezett eredeti tulajdonszerzési mód, mellyel egy földrészletet az eredeti tulajdonos jóváhagyása nélkül is meg lehet szerezni. Az elbirtoklás feltétele, hogy a más tulajdonában lévő földet legalább 15 évig sajátomként, megszakítás nélkül kell a birtokomban tartani. Az, hogy mit is jelent a „sajátomkénti” birtoklás, röviden megválaszolható: úgy kell viselkednem, mint egy tulajdonosnak, tehát legalább kultúrállapotban kell tartanom a területet, de a műveléssel már egyértelműen eleget teszek a törvényi elvárásoknak.

Részletesen itt olvashatnak az elbirtoklásról.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára