Amikor az elbirtoklás jelenti a megoldást

Parlagon álló, elhanyagolt földek, rég elhunyt tulajdonosokkal – gyakran érkezik kérdésként a gazdáktól, hogy miként rendezhetők az ilyen területek tulajdonjogi viszonyai. Több megoldás is felmerülhet válaszként, de a leghatékonyabb alternatíva egyértelműen az elbirtoklás jogintézménye. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára ezúttal a termőföld elbirtoklásának szabályairól írt az Agroképnek.

Hogyan szerezhetek tulajdonjogot elbirtoklással?

Az elbirtoklás olyan, úgynevezett eredeti tulajdonszerzési mód, mellyel egy földrészletet az eredeti tulajdonos jóváhagyása nélkül is meg lehet szerezni (az „eredeti” szerzésmódnak még lesz jelentősége, de erről majd később). Az elbirtoklás feltétele, hogy a más tulajdonában lévő földet legalább 15 évig sajátomként, megszakítás nélkül kell a birtokomban tartani. Az, hogy mit is jelent a „sajátomkénti” birtoklás, röviden megválaszolható: úgy kell viselkednem, mint egy tulajdonosnak, tehát legalább kultúrállapotban kell tartanom a területet, de a műveléssel már egyértelműen eleget teszek a törvényi elvárásoknak.

Azt azért fontos megemlíteni, hogy érvényes használati jogcím esetén (például, ha bérleti szerződéssel használom a területet) nincs lehetőség az elbirtoklásra, ilyenkor fogalmilag kizárt a tulajdonoskénti birtoklás. Az elbirtoklás sajátossága, hogy ellenértéket nem kell fizetni a tulajdonos számára, hiszen azt vélelmezzük, hogy ő – művelési kötelezettsége ellenére – nem foglalkozik az ingatlanával.

Bírósági eljárásra mindenképp szükség van, de kérdés, hogy kivel szemben indítsam azt meg?

A 15 év sajátkénti birtoklás után mindenfajta bírósági vagy hatósági aktus nélkül tulajdonossá válik az elbirtokló. Kockázat viszont, hogy ha nem kerül bejegyzésre az elbirtokló tulajdonjoga, úgy egy jóhiszemű harmadik személy már megszerezheti vagy bérbe veheti a területet, hiszen ő joggal bízott az ingatlan-nyilvántartás közhitelességében. Ilyen esetben az elbirtoklástól függetlenül bejegyzik a harmadik személy jogosultságát. Ezért mindenképp azt javaslom, hogy a 15 év letelte után bírósági úton kérjük a tulajdonjog bejegyzését az elbirtoklás jogcímére hivatkozva. Arra a kérdésre, hogy miként igazolhatom a 15 éves birtoklást, tanúbizonyításra lesz szükség, amelyet legkönnyebben a szomszédos gazdálkodók vagy a helyben lakó személyek tudnak írásban igazolni. Növeli az eljárás esélyeit, ha például gazdálkodási naplóval is tudom igazolni, hogy én azt a területet műveltem. A bírósági eljárást főszabály szerint az ellen kell megindítania az elbirtoklónak, aki az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként van bejegyezve. Amennyiben a tulajdonos már meghalt, akkor az örököseivel szemben kell megindítani a pert, még akkor is, ha ők nincsenek bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. (Az öröklés ugyanis ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés). Abban az esetben, ha semmilyen tudomásunk nincs a bejegyzett tulajdonos örököseiről, úgy az állammal szemben lehet megindítani a pert, hiszen az állam az ún. szükségképpeni örökös.

Ki lehet elbirtokló?

A jogszabály előírja, hogy 1 hektár felett csak földműves személy lehet az elbirtokló és be kell tartani a 300 hektáros tulajdoni maximumot is. Nincs viszont kifüggesztés és elővásárlási jog, illetve a helyi földbizottság sem véleményezi a tulajdonszerzést. Már a bírósági eljárás megkezdése előtt be kell szerezni azonban a földhivatal igazolást, arról, hogy az elbirtoklás feltételei fennállnak. Osztatlan közösben például nincs kizárva az sem, hogy egy csak tulajdoni hányadot birtokoljunk el, sőt ezt még külső félként is megtehetjük. Fontos szempont még a cikk elején említett „eredeti tulajdonszerzés” is. Ez többek között azt jelenti, hogy az elbirtoklásnak még a földrészlet tulajdoni lapjára bejegyzett „elidegenítési és terhelési tilalom” sem lehet akadálya.

Megszakad-e az elbirtoklási idő, ha a tulajdonos időközben felbukkanna?

Az elbirtoklási folyamat csak akkor szakad meg, ha az eredeti tulajdonos élne a tulajdonosi jogaival, például művelésbe veszi a területet, bérbe adja, megterheli, értékesíti, de önmagában egy felszólító levél még nem szakítja meg az elbirtoklást. A 15 év számításánál figyelembe lehet venni a jogelőd birtoklását is (például, ha az édesapa már 13 évig birtokolta a területet, akkor az ő halála esetén már csak 2 év szükséges az örökösének). Hasznos tanács lehet az is, hogy mindaddig, amíg nem telik le a 15 év, mindaddig, amíg nem jegyzik be az új tulajdonost, addig is van lehetőség a területalapú támogatás igénylésére. Erre a 2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bekezdés j) pontja alapján jegyzői igazolással van lehetőség. A jegyzői igazoláshoz ugyanis nem szükséges a jogcím, a települési jegyző csak a tényleges használatot vizsgálja.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

A cikk felhasználási feltételeiről itt tájékozódhat.