A hónapok óta stabil 2,2 eurós sertés és 85 eurós német malacár oka és hatása itthon is jól érzékelhető. Most nem látunk panaszkodó kocatartót, de hizlalót se nagyon. A szokásos ikerábrákon ennek háttere jól látható. Az árak ugyan leereszkedtek a csúcsról, de a termelők számára kedvező szinten stabilizálódtak. A kedvező takarmányárak és a stabil sertésárak közötti élettérben pedig van hely ficánkolni, de leginkább fejleszteni.

A sertésállomány ugyan a csúcs (1983) ötöde kocából, illetve negyede vágósertésből, de tavaly elindult egy növekedés, ami idén fel fog gyorsulni. A termelési kedv növekedése a fent említett mozgástérből, illetve várható tartósságából adódik.

Forrás: KSH

Eközben az EU sertésállománya gyorsuló csökkenésben van. A 2020. évi csúcs óta közel 10 százalékos a visszaesés.

Forrás: Eurostat

A pig333.com elemzése szerint jelentős változások mentek végbe a sertésállomány megoszlásában az EU-27-en belül. Én ezzel nem értek egyet. Kétségtelen, hogy Spanyolország az elmúlt 10 évben jelentősen (8 százalékkal) növelte részesedését az EU teljes sertésállományában. Súlya 18 százalékról 26 százalékra nőtt, ezzel a legmagasabb részesedéssel rendelkező ország az EU-ban. Németországé ugyanakkor 20 százalékról 16 százalékra csökkent. A csökkenés ellenére továbbra is a második legnagyobb termelő az EU-ban. Dánia mellett a mi részesedésünk is stabilnak mutatkozott ebben az időszakban. Csak míg az övék 9, addig a miénk 2 százalékon. A stabil részesedésűek közé tartozik még Írország, Csehország, Svédország, Finnország, Horvátország, Görögország, Litvánia, Szlovákia, Ciprus, Lettország, Észtország, Szlovénia, Luxemburg és Málta.

Németország mellett csökkent Franciaország (9,5-ről 8,8 százalékra) Hollandia (8,5-ről 7,8 százalékra) Lengyelország (7,8-ról 7,3 százalékra), Belgium (4,5-ről és 4 százalékra) és Románia (3,7-ről 2,4 százalékra) részesedése is a sertésállományból. Kisebb csökkenést mutatott még Olaszország, Portugália és Bulgária sertésállományának aránya.

Ha a statisztikai adattömegen átrágta magát a kedves olvasó, akkor láthatja, hogy

bár a spanyol-német helycsere fontos változás, valójában nincs szó arról, hogy kelet felé tolódna a sertéstartás az EU-ban. Számunkra azonban ennél fontosabb az, hogy sertésállományunk kimozdult a mélypontról.

Beruházások hosszú sora jelzi a modernizációt és a kapacitás-növekedést. Piaci oldalól fontos üzenet, hogy a lengyelek helyzete romlott, és Románia önellátása is csökkent.

Itt engedjenek meg egy stratégiai gondolatot:

Mint annyi élelmiszer esetében, a sertéshúsnál sem ártana a megkülönböztethetőségre helyezni a stratégiai jövőképet. Tömegcikket bárki elő tud állítani, és Ukrajna előbb-utóbb ebből a termékből is felépíti kínálatát. Legyen például a magyar sertéshús GMO-mentes. Nehéz lépés, de szükséges.

Erste-elemzés nem lehet előrejelzés nélkül: a jelenlegi stabil sertésárak fennmaradására számítunk. Ebben változást Kína hozhat. Egyik oldalról az európai sertéshús és melléktermékeinek Kínába irányuló jövedelmező exportját komolyan fenyegetik az importilletékek és egyéb korlátozások. Kína ugyanis dömpingellenes vizsgálatot indított az EU-ból importált sertéshússal kapcsolatban, nyilvánvalóan válaszul a Kínában gyártott elektromos járművekre kivetett 38,1 százalékos vámra.

Másik oldalról, a globális sertéshús-termelés idén egy százalékkal a tavalyi alatt lesz. Ezt elsősorban a Kínában várható csökkenés okozza. A kínai kormány a tenyészkoca állomány csökkentésével törekszik a túlkínálat visszaszorítására és a hazai árstabilitás fenntartására.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ, -Elemzés