Hogy az agrárexport szerkezetében milyen a legjobb, az optimális arány? Az, amelyik a legtöbb jövedelmet biztosítja a magyar agráriumnak. És nem egyértelmű, hogy a magas feldolgozottságú élelmiszerek arányának tartós emelkedése. Nem véletlenül volt az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növényeken a legnagyobb hangsúly. Az exportpiacokon mérettetik meg legjobban az agrárium teljesítménye, szerkezetének egészsége. A most zajló átrendeződés éppen emiatt olyan kijózanító. De egyben tele van lehetőségekkel. A teljes kép érdekében hozzáteszem, hogy az import szerkezetében a nyersanyagok aránya azonos az exportéval, de a késztermékeké jóval magasabb.

Stabil az egyenleg. Ez most jó vagy rossz?

Essünk túl az unalmas számokon az AKI releváns kiadványát idézve! A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke és importértéke is egyaránt 1,3 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 1,5 százalékkal emelkedett 2023-ban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13 386 millió eurót, behozatalának értéke 9866 millió eurót tett ki, az agrár- külkereskedelem aktívuma 3519 millió euró (51 millió euróval több, mint 2022-ben) volt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export-volumenindexe 5,4 százalékkal, az importé 9,4 százalékkal esett 2023-ban. Az exportárindex 7,1 százalékkal, az importárindex 11,8 százalékkal emelkedett. A cserearány-mutató értéke 0,96, azaz az agrár-külkereskedelmi cserearány romlott 2023-ban. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,3 százalékponttal mérséklődött, a vizsgált évben 9 százalék volt. Az agrárimport részesedése 2022-ben 6,4 százalékot ért el, 2023-ban azonban 7 százalékot tett ki.

Forrás: KSH

Nagy szüksége van a külkereskedelmi egyenlegnek az agrártermékekre, hiszen a külkereskedelmi szaldó a forint egyik legfőbb támasza. Ebből a szempontból siker, hogy – forintban számolva – 2023-ban a pozitív külkereskedelmi egyenleg 27 százalékát élelmiszerek adták.

Mennyiségben azonban a dohányfélék kivételével minden élelmiszerkészítmény-sor kivitele mérséklődött tavaly. De mivel értékben az emelkedés volt a jellemző (csak a melléktermékeké volt kivétel), az egyenleg bővült. A tanulságok miatt nem ért tisztábban lenni a legnagyobb importtételekkel: az állati takarmányok, a kenyérfélék és péksütemények, valamint a sertéshús. Mindegyik külön történet, amikben az a közös, hogy sokat lehet faragni az importigényből.

Ha a négy fő árucsoport szerkezeti arányait nézzük az exportban és az importban, akkor kemény következtetések vonhatók le. Ezek aránya nem csak azonos a két irányban (sorrendben 20-25-5-50 százalék), hanem eddig elképesztően stabil is volt. Persze azzal együtt, hogy a IV-es árucsoport aránya tartósan emelkedik. Ez azt jelenti, hogy gyors változásokra ezután sem lehet számítani. Mivel agrár-külkereskedelmünk túlnyomó részben az EU egységes belső piacán, nagyobb arányban a régi tagállamokkal bonyolódik (export oldalon Németország, Olaszország, Románia, Ausztria sorrenddel) ezen az oldalon is van benne egy stabilitás.

Agrárexport, millió euró

Forrás: KSH

Agrárimport, millió euró

Forrás: KSH

Következtetések:

• A tavalyi külkereskedelmi adatok mennyiségi oldalon nem mutattak bővülést. Más szóval az árváltozások hatása áll a növekedés hátterében.
• Mivel több oldalról is bizonyítható a stabilitás az exportban és az importban egyaránt, igen jól körvonalazhatók a beavatkozási területek. Láttuk, hogy a szántóföldi növények árzuhanása lökést adott a feldolgozott élelmiszerek aránya növekedésének, de ez matematika. Ha valóban vannak olyan termékcsoportjaink, amelyekkel ki tudjuk elégíteni az EU egységes belső piacának néhány keresleti rését, akkor érdemes ezeket tudatosan építeni, mint értéklánc. Nem elég sok pénzen erősíteni az élelmiszeripart. Neki versenyképes mennyiségű és minőségű alapanyagokra, olcsó energiára és képzett munkaerőre is szükség van, persze sok egyéb (például stratégia) mellett.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ, -Elemzés