AM: Brüsszel jogalap nélkül akarja rákényszeríteni akaratát a gazdákra

Hazánk kezdeményezésére szigorodhatnak a mézkeverékek származás jelölési előírásai – közölte facebook oldalán Nagy István agrárminiszter. Tájékoztatása szerint az elmúlt két év erőfeszítéseinek köszönhetően, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származás jelölési előírásának felülvizsgálatára. Ezzel lehetőség nyílik a származási országok pontos feltüntetésére, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik majd a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket.

Az Agrárminisztérium ezzel egy időben közleményt adott ki, amelyben arról írnak, hogy az átdolgozott Közös Agrárpolitikával bevezetésre kerülő új zöld követelmények végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez. A Zöld Megállapodásban foglalt célok kötelező, számszerű és azonnali előírásával azonban az Európai Bizottság nem csak felrúgná a KAP-reformról elért politikai megállapodásban foglaltakat, de a mezőgazdasági termelés csökkenését idézné elő, ami drasztikus élelmiszer áremelkedéshez vezethet.

Az uniós zöld célok végrehajtásának árát nem lehet a lakossággal és a gazdákkal megfizettetni

– mondta Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács luxemburgi ülésén.

Mint a közlemény fogalmaz, vitán felül áll, hogy a mezőgazdaságnak és a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a klímavédelmi célok eléréséhez, azonban meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a környezeti és versenyképességi szempontok között. A KAP reformról idén júniusban megszületett politikai megállapodás megtalálta ezt az egyensúlyt – mondta a magyar tárcavezető.

Az agrárminiszterek döntő többségének támogatásával bekerült a megállapodásba, hogy a tagállami KAP stratégiai tervek elfogadásakor csak uniós jogszabályban foglalt követelmények kérhetők számon.

Ehhez képest a Bizottság most végrehajtási rendeletben akarja a tagállamokra kényszeríteni a Termőföldtől az asztalig és a Biológiai sokféleség stratégiákban szereplő ambiciózus számszerű célkitűzéseit. Ezek egyelőre semmilyen uniós jogaszbályban nem szerepelnek és a várható hatások vizsgálata sem történt meg.

Az elmúlt időszakban több olyan nem hivatalos hatástanulmány is napvilágot látott, amely megerősíti, hogy a stratégiák végrehajtása súlyos gazdasági következményekkel járna: a termelés csökkenéséhez és az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezetne.

Ezzel pedig a zöld átmenet árát a lakossággal és a gazdákkal fizettetné meg Brüsszel-tette hozzá a tárcavezető – mutatott rá a tárcavezető. Az életszerű zöld átmenet sikeréhez elengedhetetlen a társadalmi támogatottság, ez azonban csak akkor képzelhető el, ha az élelmiszerárak nem szabadulnak el, az élelmiszerellátás folyamatosan biztosított marad és a gazdák sem lehetetlenülnek el, hangsúlyozta Nagy István.

A mezőgazdaság hozzá fog járulni a Zöld Megállapodásban foglalt célok eléréséhez, azonban ennek az uniós jogszabályokban foglaltak szerint kell történnie -tette hozzá. Mint mondta, a 2027-ig tartó KAP keretében teljes egészében nem kérhetők számon a 2030-ig elérendő célok, márpedig a Bizottság épp erre tenne javaslatot. Az újonnan bevezetésre kerülő agro-ökológiai alapprogram, az alaptámogatáshoz előírt zöld követelmények és a vidékfejlesztésben meglévő környezet- és klímavédelmi intézkedések végrehajtásával a mezőgazdaság megfelelő mértékben fog hozzájárulni a zöld átmenethez, emelte ki az agrárminiszter.