Miután a KSH a múlt héten közzétette „A magyar mezőgazdaság teljesítménye 2020-ban” című kiadványát, érdemes elgondolkodni a szektor helyzetéről. Az elmúlt év egy új fejezetet nyitott az emberiség történetében, és ennek hatásai az élelmiszer értékláncban is velünk maradnak. Ez alkalmat ad arra is, hogy megerősítsük a már ez év elején kiadott Erste Agrár előrejelzéseinket.

A kiadvány szerint, a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2012, bruttó hozzáadott értéke 2013 óta növekszik. Tavaly a kibocsátás meghaladta a 2,9 ezer milliárd forintot, ami 4,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A bővüléshez leginkább a szemes kukorica és a tejtermelés járult hozzá. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 2,1, ezen belül a növényi termékek 2,3 százalékát adta. A hazai termelési támogatások nettó összege 603 milliárd forint volt, ami 44 milliárddal több az előző évinél.

Ugyanakkor a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene (előző évi áron számított értéke) 2020-ban 2,4 százalékkal mérséklődött, ezen belül az összes főbb termékcsoportban csökkent a kibocsátás. A legnagyobb mértékben a gyümölcsfélék és a bor, együttesen 0,7, illetve az élő állatok, utóbbiak 0,6 százalékponttal járultak hozzá a kibocsátás visszaeséséhez. A gyümölcsültetvényeket a tavaszi fagyok okozta virág- és rügykár jelentősen megviselte, az állattenyésztés alakulását a Covid19-járvány és az állategészségügyi vészhelyzetek – például. afrikai sertéspestis, madárinfluenza – miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények befolyásolták.

A termelési tényezők jövedelme 2020-ban 1326 milliárd forint volt, 6,5 százalékkal nagyobb az előző évinél. A nettó vállalkozói jövedelem értéke 2020-ban 7,6 százalékkal nőtt, összesen 739 milliárd forint volt. (A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja – a nem fizetett munkaerő – munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja.)

Tavaly a ráfordítások volumene 2,8 százalékkal nőtt 2019-hez képest, ezen belül:

• a jelentősebb tételek közül az állatgyógyászati költségek volumene 2,1, a gépfenntartási ráfordításoké 3,8 százalékkal csökkent,
• a többi ráfordítási tétel növekedett, ezek közül a műtrágya és talajjavítószer, a FISIM-költségek (a pénzügyi szolgáltatások közvetetten mért díja) emelkedtek a legnagyobb mértékben (előbbi 6,1, utóbbi 15 százalékkal).

A ráfordítások idén szeptemberig 12,4 százalékkal drágultak. Ezen belül kiemelkedő a műtrágya 25,4, a takarmány 24,7 százalékos áremelkedése. Így az agrárolló az elmúlt év hasonló időszakában mért 106,6-os szinthez képest 103,6-on áll.

A tavalyi egész éves 7,4, és az első kilenc havi 7,2 százalékos emelkedés után a mezőgazdasági termékek termelőiár-indexe 2021 szeptemberéig 16,4 százalékos ugrást mutatott fel. Ebből egyértelműnek tűnik, hogy ebben az évben értékben jelentősen fog emelkedni a kibocsátás. Ehhez a mennyiségi oldal tavalyi szinthez hasonlót fog hozzáadni, így 2021-ben folytatódni fog a kibocsátás növekedése. Az agrárárak növekedése az év végéig hátra lévő időben lassulni fog. Ahogy a bázishatás felerősödik – idén januárban vett nagy lendületet a növekedés – az index növekedése a jelenleginél jóval kisebb szinteket fog mutatni, bár az árak magasak maradnak, nem térnek vissza korábbi szintjükhöz.

Szerző: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ