Nőtt az import, romlott az agrár-külkereskedelem egyenlege

Forrás: Getty Images
Már az első három negyedévben megközelítette a tízmilliárd eurót a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportbevétele, az import értékének intenzívebb növekedése miatt viszont az agrár-külkereskedelem aktívuma csökkent, de így is meghaladta a 2,5 milliárd eurót.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 9,904 milliárd eurót tett ki, míg az import 7,379 milliárd volt, így az agrár-külkereskedelem aktívuma 2,525 millió euró lett, ez pedig 450 millió euróval kevesebb, mint 2022 első három negyedévében volt – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 0,4, importértéke 7,1 százalékkal nőtt 2023 első kilenc hónapjában, az egyenleg ezáltal 15,1 százalékkal romlott a 2022 első három negyedévi értékhez képest. Az egyenlegromlás értéke ugyanakkor alacsonyabb, mint félévkor, amikor 600 millió euróval volt kisebb az aktívum az egy évvel korábbinál. Mennyiségben ugyanakkor az export és az import is csökkent, előbbi 6, utóbbi 6,6 százalékkal.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 15-nek emelkedett az exportértéke, kilencé viszont csökkent 2023 első három negyedévében. A legnagyobb visszaesés
az ital-,a szesz-, ecetárucsoportnál következett be.Ezeknél összesen 151,7 millió euróval lett kevesebb a bevétel, amit az etilalkohol 192,5 millió eurós exportérték-esése okozott. Az exportbevétel legnagyobb mértékben a dohánytermékeknél növekedett, ebben a termékcsoportban 158,3 millió euróval nőtt a kivitel értéke. Importoldalon szintén a dohánytermékek, valamint a húsfélék értéke nőtt a legnagyobb mértékben, 106, illetve 84 millió euróval.

Magyarország agrár-külkereskedelmére továbbra is jellemző, hogy erősen Európa-centrikus: az exportforgalom 95,1 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1 százalék volt, Afrikáé és Ausztráliáé pedig még az 1 százalékot sem érte el. Az Európai Unió belső piaca a meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 84 százalékkal, az importértékből 87,3 százalékkal részesedett 2023 első kilenc hónapjában.

Ha azonban csak az uniós országokkal folytatott agrár-külkereskedelmet vizsgáljuk, némileg rosszabb a kép az általánosnál, hiszen az exportált termékek értéke 0,4 százalékkal csökkent, az importé pedig 7,7 százalékkal emelkedett, így az egyenleg 1,877 millió eurós értéke 20,7 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi első három negyedévben.

A jelentősebb termékcsoportok közül az élő állatok külkereskedelmi forgalma 24 százalékkal bővült 2023 első három negyedévében. Az export értéke 18, importé pedig 37,1 százalékkal nőtt, az pedig 3,2 millió euróval 173,2 millió euróra csökkent. Élő sertésből 8,7 százalékkal kevesebb ment ki, és 16,2 százalékkal több jött be a vizsgált időszakban, mint egy évvel korábban. A behozott mennyiség több mint duplája az exportnak: élősúlyban 23,7 ezer tonna ment ki, és 57 ezer tonna jött be. Az exportátlagár 42, az importátlagár pedig 37 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az élő marhánál az export annak ellenére hangsúlyosabb, hogy a kivitel 7,8 százalékkal visszaesett, az import pedig 27 százalékkal nőtt: 2023 első három negyedévében az export 48,2 ezer tonna, az import pedig 11,3 ezer tonna volt.

A húsfélék árucsoportjának exportértéke 12,2, importértéke pedig 16,4 százalékkal volt magasabb, mint 2022 első három negyedévében. Az aktívum is javult: a 346,4 millió eurós egyenleg 5,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
A sertéshúsexport 107,3 ezer tonna volt, 11,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, értéke pedig megközelítette a 333 millió eurót. A behozott mennyiség meghaladta a 104 ezer tonnát, ami 13,8 százalékos csökkenés az előző évhez képest.

Az import értéke 309,5 millió euró volt, 22,3 százalékkal több, mint 2022 első kilenc hónapjában, így a sertéshús külkereskedelmének egyenlege 23,2 millió euró aktívumot mutatott 2023 első három negyedévében. A baromfihús részaránya a húsfélék exportárbevételéből 52, a teljes agrárexport árbevételéből 5 százalék volt, így a negyedik legnagyobb árbevételt biztosító termék az állati takarmány, a napraforgómag és a búza után. A baromfihús exportvolumene 3 százalékos növekedéssel 157,7 ezer tonna volt, a kivitt áruk értéke pedig 16,3 százalékos növekedéssel elérte a 494,1 millió eurót. A baromfihús-behozatal – messze elmaradva a kiviteltől – 2020 első kilenc hónapjában 62 ezer tonna körül alakult, 2021-ben visszaesett 49,7 ezer tonnára, 2022-ben már 59,7 ezer tonna volt, majd 2023 vizsgált időszakában tovább emelkedett, és elérte 66 ezer tonnát. A baromfihús-külkereskedelem 326,5 millió eurós aktívuma 44,4 millió euróval volt több az egy évvel korábbinál.

Rájárt a rúd a mézpiaci szereplőkre: a kivitt mennyiség 8,6, az exportátlagár pedig 11 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, így külkereskedelmi egyenlege 42,8 millió euró volt, 17,1 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban.
Az olcsóbb gabona nagy bevételkiesést jelentettAz árcsökkenés mutatkozott meg a gabonafélék exportteljesítményében: a külpiacokra juttatott termények exportértéke 10,6 százalékkal 1,227 milliárd euróra esett vissza, a kiszállított mennyiség azonban nem változott az előző évihez képest.

A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 11,5 százalékkal, 809,5 millió euróra esett vissza az egy évvel korábbi 915,1 millió euróról.

Ennek ellenére a gabonafélék exportértéke és egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari termék közül 2023 első három negyedévében is. Az árucsoport exportárbevételének aránya a teljes agrárexportból 12,4 százalékot, míg egy évvel korábban 14 százalékot tett ki.

A vizsgált időszakban összesen közel 4 millió tonna gabona került a külpiacokra, amelyből 2 millió tonna búza, 921,3 ezer tonna kukorica és 917,3 ezer tonna árpa volt. Kukoricából 49 százalékkal kevesebb ment ki 2023 első három negyedévében, a búza kivitt mennyisége azonban 27,2 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest.

A kukorica exportátlagára 27 százalékkal emelkedett, a búzáé 16 százalékkal csökkent 2023 első három negyedévében a bázisidőszakhoz képest.

Az exportált napraforgó mennyisége 142,7 ezer tonna volt 2023 első három negyedévében, 33,9 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában. Az exportárbevétele ezzel arányosan, 31,2 százalékkal 129,5 ezer euróra esett vissza.

A második legnagyobb exportértéket és külkereskedelmi aktívumot az élelmiszeripari melléktermékek-, elkészített állati takarmányok-árucsoport érte el: aktívuma 569,2 millió euró volt, 110,5 millió euróval emelkedett a bázisidőszakhoz képest, exportja 10,2 százalékkal (112 millió euróval), importja 0,2 százalékkal (1,6 millió euróval) nőtt. A termékcsoporton belül az állati takarmányok exportértéke 888,9 millió eurót tett ki 2023 első három negyedévében, ami 141,7 millió eurós növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink