Generációváltás küszöbén állunk a mezőgazdaságban, amit az is jól mutat, hogy nyugdíjaskorba lépett a gazdatársadalom egyharmada. Nekik jelent majd óriási segítséget a gazdaságátadás új lehetősége, melyet szűk egy év múlva, 2023. január 1-től vehetnek majd igénybe a gazdatársak.

Ahogyan azt az Agroképen korábban már bemutattuk, a jövő évtől lehetővé válik, hogy a teljes gazdaságot sokkal egyszerűbben, egyetlen szerződéssel adhassák át. Így már nem jelent majd problémát egy haszonbérleti jog vagy egy hatósági engedély átadása sem, sőt még a pályázatok átengedése is jóval egyszerűbbé válik. A cikksorozat előző részében sorra vettük azt, hogy milyen vagyonelemekből is áll egy gazdaság, de azt is megvizsgáltuk, hogy mire kell figyelni az ŐCSG-tagoknak az átadásnál. Legalább ennyire fontos az a kérdés is, hogy ingyenesen vagy ellenérték fejében adjuk-e át a gazdaságot, és ha már az átadás mellett döntöttünk, akkor vajon ki kell-e függeszteni a szerződést?

Ingyenesen vagy ellenérték fejében?

Gazdaságátadási szerződést főszabály szerint csak a hozzátartozónkkal köthetünk. Van lehetőség ugyan adásvételi szerződést is kötni, sőt tartási vagy akár életjáradéki formában is átengedhetjük a vállalkozásunkat, viszont éppen

Arra viszont van lehetőség, hogy egyazon szerződésben bizonyos vagyonelemeket ingyenesen adnak át, míg másokat (például a gépeket) már ellenérték fejében.

Egy dolog azonban mindenképp közös az ingyenes szerződés és az ellenszolgáltatással történő átadás között: minden egyes vagyonelem értékét külön-külön fel kell tüntetni a megállapodásban, bár ennek jelentősége – adózási szempontok miatt – inkább adásvétel esetén lesz. Speciális szabályok vonatkoznak viszont a termőföld átadására, hiszen

(függetlenül attól, hogy gazdaságátadási szerződést elvileg egy tágabb kör, a „hozzátartozók” is köthetnek egymással). Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a gazdaságátadási szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell majd foglalni és fontos azt is leszögezni, hogy a szerződést még adásvétel esetén sem kell kifüggeszteni.

Van lehetőség arra is, hogy a gazdaságátadás ne azonnal, hanem egy hosszabb átmeneti időszak után valósuljon meg. Ez az időszak akár 5 éves is lehet, mégpedig úgy, hogy a felek először megkötik a gazdaságátadási szerződést (amiben megállapodnak az együttműködés időtartamáról), de a gazdasasághoz kapcsolódó jogok csak az átmeneti időszak végén szállnak át az átvevőre. Ezalatt közösen viselik a működéssel járó költségeket és közösen részesednek az eredményből is, melynek mértékét természetesen szabadon állapíthatják meg a szerződésükben. Fontos, hogy a gazdaság irányítása – a felek eltérő megállapodása hiányában – együttesen illeti meg a feleket. Ha pedig a felek bármelyike nem teljesítené a szerződésben foglalt kötelezettségeit, úgy az átmeneti időszak alatt azonnali hatállyal felmondható lesz a szerződés. Arra nézve pedig, hogy milyen feltételeket határoznak meg a szerződésben – természetesen a kötelező elemeken túl – a felek szabadon állapodhatnak meg.

Csak egy személy lehet az átvevő

A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a gazdaság átvevője csak egy személy lehet. Nincs egyszerű helyzetben ezért az a gazdálkodó, akinek több gyermeke vagy több hozzátartozója közül kellene választania. Nekik jelenthet megoldást az a lehetőség, miszerint úgy is sor kerülhet a gazdaságátadásra, hogy a földeknek csak a használatát engedi át az átvevőnek, míg a tulajdonjogot (ami általában a legnagyobb érték egy gazdaságban) megtartja magának. Ilyen esetben is lehet kötni gazdaságátadási szerződést és ilyen esetben is jogosultak lehetnek az átadásért igénybe vehető támogatásra, a fő különbség viszont az, hogy ezzel a termőföldek tulajdonjoga továbbra is az átadót illeti meg, így az egy későbbi öröklés esetén benne marad a hagyatékban. Az viszont már az átvevőt védi, hogy a földhasználati nyilvántartásban ő szerepel majd földhasználóként, így a haszonbérleti jogviszony lejártakor őt illeti majd meg az előhaszonbérleti jog – még akkor is, ha az átadó időközben el is halálozna.

A következő részben sorra vesszük azt, hogy milyen adó-és illetékterhei lehetnek az átadásnak, illetve szó lesz arról is, hogy mit vizsgál majd a földhivatal a gazdaságátadási szerződés jóváhagyásakor.

 

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára