Hogyan kerül ide a baktériumos talajoltás? A mikrobiológiai készítmények használata a gyakorlati tapasztalatok alapján is hatékony és sok esetben helyettesítheti is a kémiai szereket! A XX. század a kémia időszaka volt, a XXI. század a biológiai megoldásoké!
Miben rejlik a baktériumos talajoltás lényege? Röviden: a készítményekben lévő baktériumok működésében.
Fontos tudnunk, hogy a talajoltó termékekben található baktériumok, „hasznos, jó” baktériumok, növényre, állatra, emberre veszélytelenek, eredetileg is talajban élő mikroszervezetek.
Az első „talajoltást” 1896-ban Kerpely végezte. A technológia a szójaoltásban jelent meg, mikor is szárított gümőőrleménnyel kezelték a talajt, vagyis a gümőképző rhizobiumokat juttattak a talajba. A kezeletlen területhez képest 10-20 %-kal magasabb termésátlagot hozott a „talajoltás”. Azóta kiderült, hogy számos hasznos tulajdonsággal rendelkező baktériumot lehet a növénytermesztés szolgálatába állítani.
Kezdjük a tápanyagokkal. A nitrogénkötő baktériumok, melyek a levegőből kötnek nitrogént, egy része szabadon él a talajban (pl. azotobakterek) mások a növények gyökereivel szoros szimbiózisban (rhizobiumok) vagy lazábban kötődve élnek (pl. azospirillumok), és így biztosítják a növény számára a nitrogént. Legismertebbek a gümőképző rhizobiumok a pillangós virágúak esetében (pl. szója). Léteznek olyan talajbaktériumok is, amelyek képesek a kötött állapotban lévő foszfort és káliumot felvehető formává tenni és így adni a növénynek.
Térjünk át a növekedésre és fejlődésre. A növények növekedését, fejlődését növényi hormonok szabályozzák. Ennek köszönhető a dús gyökérzet, az erőteljes szár és levél. A talajoltó készítményekben vannak olyan talajbaktériumok, amelyek növényi hormonszerű anyagokat termelnek, és így a növények jól fejlett gyökérzetet, hajtást növesztenek.

A következő pont a kórokozó gombák, a növénybetegségek elterjedésének megakadályozása. Az érintettlen természet biológiai egyensúlyban van, képes védekezni a kártevők ellen, mert létezik biológiai fegyvertára. Vannak olyan gombák és baktériumok, amelyek képesek küzdeni a kórokozó gombákkal, így pl. a fuzáriummal. Eszközük sokszor például a vas olyan formába alakítása a talajban, mely a gombák számára felvehetetlen, ugyanakkor a növény számára elérhető. Vas hiányában nem tud szaporodni a gomba. A gyökerek gyors behálózása védelmi célt szolgál, egyszerűen fizikailag kiszorítva onnan a kórokozókat. Ismert különböző antibiotikumszerű, gombák ellen hatásos anyagok termelése is. Ilyen tulajdonsággal rendelkező talajbaktériumok is vannak a talajoltóanyag termékekben.

Nemcsak a növény, de a talaj szempontjából is vannak hasznos baktériumok. Léteznek olyanok, amelyek gélszerű anyagot választanak ki. Ez az anyag összeragasztja a talajszemcséket, emellett sok vizet is tud felvenni és tárolni. Így a talaj szerkezete javul, jobb lesz a vízháztartása, vagyis jobban bírják a növények a szárazságot. Mivel ilyen tulajdonságú baktériumokat is találunk a talajoltókban, ha több évig használjuk azokat, könnyebbé válik a talajművelés, kevesebb gázolaj fogy!
Végül említsük meg a növényi szármaradványok mikrobákkal (baktériumok, gombák) való lebontásának működését. A szárbontó oltóanyagokban lévő baktériumok olyan enzimeket termelnek, amelyek gyorsan beindítják a szár-, gyökér- és levélmaradványok bomlását, melybe aztán a talajban élő bontó gombák, baktériumok könnyen be tudnak kapcsolódni. Ezáltal gyorsan és hatékonyan táródik fel a tápanyag a növényi maradványokból, növeljük a talajaink szerves anyag tartalmát és biztosítjuk a következő növénykultúra tápanyagának egy részét. Emellett fontos az is, hogy a szakszerű szárbontás által javul a talaj szerkezete is.
Így segíti a hatékonyabb növénytermesztést a baktériumos talajoltó készítményekben lévő baktérium „hadsereg”! (Magyar Talajbaktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szervezete)