Ráharaptak a gazdálkodók a digitalizációra – megnyílt az AGROmashEXPO

Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Folytatódhat a magyar agrárium felzárkózása, miután a precíziós eszközökre kiírt pályázatra több mint 200 milliárd forint értékben érkezett támogatási igény.

Az elmúlt években a magyar agrárium érdemben kezdte meg a felzárkózást az EU fejlettebb agrárgazdaságaihoz: míg a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010-ben az uniós átlag 41, ma 66 százalékán áll – emelte ki a 40. AGROmashEXPO-t megnyitó beszédében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Mint mondta, a magyar kormány történelmi jelentőségű döntést hozott azzal, hogy háromszorosára növelte a vidékfejlesztési forrásokat.

Tavaly az első háromnegyed évben a gazdálkodók 160 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket, ami 16 százalékos növekedés az előző évi hasonló időszakhoz képest.

Nagy sikert aratott a precíziós gazdálkodás eszközeinek beszerzésére kiírt pályázat, amire 212 milliárd forint értékben nyújtottak be támogatási igényt, ebből eddig 600 pályázat, 52 milliárd forint értékben lett nyertes.

Ma az agrártechnológia néhány tekintetben a előrébb jár az űrtechnológiánál – jelentette ki Feldman Zsolt. Az élelmiszergazdaságban történteket korszakváltásnak nevezte, amely keretében technológiai és generációváltás zajlik, egyidőben a fogyasztási szokások változásával.

Fotó: Agrokép

E korszakváltás nyertese lehet az agrárium és a magyar gazdák, akiknek a figyelmét fel kell hívni arra, hogy a nemzetközi piaci igényeknek való megfelelés nem mehet az évtizedeken keresztül megszokott módszerekkel. Az államtitkár szerint a termelők közötti és a termékpályák különböző szintjein történő együttműködésre van szükség. Ennek eredményét a jelenlegi energiapiaci válságban már le lehet mérni: azok vannak előnyben, akik közösen tudták megszervezni beszerzéseiket – tette hozzá.

A technológia, az agrárdigitalizáció alapjaiban változtatta meg az agrárgazdaságot – ma más sokszor a fiúk tanítják az apákat – mondta a megnyitón Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A köztestület szerepe pedig ebben az, hogy az innovatív megoldások becsatornázása a NAK Techlab programon keresztül, amely a fiatal innovátorokat hozta össze a nagyvállalatokkal.

Az az AGROmashEXPO január 29-éig lesz nyitva, a négy napon át közel 200 kiállító várja a látogatókat. Mint Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója kiemelte, Magyarország legjelentősebb agráripari rendezvényén a várásközpont felújítása után a korábbi 3,5 hektár után már 7 hektár fedett kiállítóterület áll rendelkezésre.

A kiállítás keretében megrendezett kerekasztalbeszélgetésen – amelyen a téma a tápanyaggazdálkodás alternatív megoldásai, illetve a kieső műtrágya pótlása volt – Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke arra emlékeztetett, hogy 4-5 évvel ezelőtt még az olcsó energiahordozók és hitelek korszakát éltük, amit a Covid-járvány változtatott meg. Utóbbi kitörésekor pedig nem csak a boltokban volt felvásárlás, hanem ugyanez volt megfigyelhető minden nyersanyag, energiahordozó, és kincsképző eszköz esetében. Ennek megfelelően – elsősorban a földgáz árának megugrása miatt – a műtrágyaárak is emelkedtek. Az elmúlt években megváltozott a felhasználás is: míg korábban a vásárlások a négy negyedévben egyenlő arányban oszlottak meg, ma az első negyedévre jut az éves mennyiség 35-40 százaléka. Mint mondta, sokan arra számítanak, hogy fűtési szezon után csökken a földgáz ára, akkor pedig például a újraindulhatnak egyes leállt műtrágyagyárak is.

Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) értelmében 2030-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a műtrágya-felhasználást, de az nem tisztázott, hogy százalék mihez képest – vetette fel Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóságának igazgatója. Ez azért különösen fontos kérdés, mert Magyarországon az egy hektárra jutó műtrágya-felhasználás jóval alacsonyabb, Hollandiában vagyis utóbbinak jóval kisebb teher lehet a 20 százalékos csökkentés, mint Magyarországnak.

Egy hektár talajban 8 tonna nitrogén található, az agyonműtrágyázott termőföldben azonban csak ennek töredéke érhető el a növények számára – mondta Juhos Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) N 8 tonna/hektár van a talajban – ennek a töredéke könnyen felvehető a növények számára, az agyonműtrágyázott talajokon ez elérhetetlen. A talajnitrogén feltárásában ugyanis a baktériumok gombák, férgek és ízeltlábúak játszanak aktív szerepet, de az intenzív talajművelés hatására most ennek a „biológiai hálónak” csak 1 százaléka maradt meg.

A talaj biológiai aktivitását kell növelni, aminek egyik eszköze lehet a ma már több gyártónál is elérhető baktériumtrágya.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy ezek a készítmények – amennyiben megfelelően használják őket – a termés mennyiségére és sokszor a minőségére is pozitív hatást gyakorolnak. A jobb minőséget a piac is honorálja, emellett pedig a szármaradvány elbontása révén költséget takaríthatnak meg a gazdálkodók, illetve – mivel ezek a maradványok például a gombák áttelelését is biztosítják – csökken a következő évi fertőzési nyomás.

A Klímaváltozás okozta hatások a növénytermesztésben című kerekasztal-beszélgetésen Bidló Gábor, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. terménypiaci szakértője elmondta, hogy míg korábban még Magyarországról exportáltak kukoricát Lengyelországba, tavaly októberben már onnan importáltak – ez is jelzi, hogy a kukoricatermesztési övezet 25-30 év alatt mennyire húzódott északra. Jellemző továbbá, hogy a korábbiakkal szemben, amikor évi egy-két alkalommal volt jellemző a 2-3 hetes „időjárási piac” az árak alakulásában, tavaly gyakorlatilag az egész évre ez volt jellemző. Szerinte arra kellene törekedni, hogy minél tovább legyen takarva a talaj, illetve fontos lenne az őszi vetésű kultúrák térnyerése is.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink