Jelentős fejlődésen ment keresztül 2010 óta a magyar mezőgazdaság, végbement a géppark, az épületek és az agrotechnológia modernizációja, és növekedett a gazdálkodók szaktudása. Ez tükröződik a főbb ágazati mutatókban is, hiszen az egy hektárra jutó hozzáadott érték például 2010 és 2021 között több mint két és félszeresére növekedett, ami Írország után a második legjobb eredmény az Európai Unióban, és messze meghaladja az unió egészének 26 százalékos értékét – mondta Nagy István agrárminiszter a nagyszabású agrárgép-kiállítást megnyitó beszédében.
E nélkül az impozáns fejlődés nélkül a most mögöttünk hagyott néhány év nehézségei lehet, hogy elviselhetetlen terhet jelentettek volna a szektor számára – jelentette ki a Világgazdaság tudósítása szerint, hozzátéve, hogy az elmúlt két évben példa nélküli volt a mezőgazdaságra rakódó nehézségek súlya a koronavírus-járványtól a munkaerőhiányon keresztül a tavalyi történelmi mértékű aszályig. Ezek mellett az intenzív inputár-növekedés és orosz–ukrán konfliktus következményei is nehezítik a gazdálkodók dolgát. A miniszter ezért is tartja kiemelkedő eredménynek, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt két évben is biztosította a lakosság élelmiszerrel való ellátását, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport.
A magyar mezőgazdaságban még mindig jelentős növekedési tartalékok vannak, amelyeket az előttünk álló időszakban kell kiaknáznunk
– hangsúlyozta. Mint kijelentette, az Agrárminisztérium a támogatási rendszeren keresztül biztosít segítséget a gazdálkodóknak. A Vidékfejlesztési program keretében a tárca 2020-ban és 2021-ben mintegy 1500 milliárd forint támogatási forrásra hirdetett meg új felhívásokat. Ezek sikeresnek bizonyultak, a gyorsabb bírálattal sikerült elérni, hogy a nagyszámú támogatást igénylő rövid időn belül támogatói okirathoz jusson, és megkezdhesse a fejlesztését – mondta a miniszter.
A magyarországi agrártechnológiai modernizációt jól jellemzi, hogy a mezőgazdasági gépek értékesítésének alakulása évek óta dinamikusan növekszik: 2021-ben rekord született, a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalma átlépte a 300 milliárd forintot, tavaly pedig a kihívások ellenére folytatódott a növekedés, és az év első kilenc hónapjában meghaladta a 2021-es év teljes forgalmát. Csak új mezőgazdasági gépekre és eszközökre 269 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók, ami 69 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi forgalmat.
A miniszter szerint
amelynek keretében 212 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet a gazdálkodók.
A támogatások eredményeként üzembe helyezett gépek hosszú időre kedvezően befolyásolhatják az egész növénytermesztési ágazat jövőjét. Az értékesített gépek között az ismert világmárkák mellett megtalálhatók a hazai gyártók termékei is. Ezzel együtt
összes értékesítése 2022 első tizenegy hónapjában 226 milliárd forint volt, amelynek valamivel több, mint négyötödét az export adta.
A miniszter beszélt arról is, hogy a tavaly novemberben elfogadott magyar KAP stratégiai terv történelmi lehetőség a magyar vidék és agrárium számára. A hazai költségvetés 80 százalékos kiegészítésével a terv 2485 milliárd forint közvetlen és ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza úgy, hogy az utóbbinak több mint a fele gazdaságfejlesztést finanszíroz majd. A versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházások támogatása prioritást élvez, mivel a gazdasági célok mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz is hozzájárulnak – nyomatékosította. Ezen belül fontos lesz a szerepe a digitális technológiákra való átállás ösztönzésének, ami pedig azt mutatja, hogy a jövőben a gépberuházások és az egyéb, modernizációt célzó fejlesztések jelentősége tovább fog emelkedni. Nagy István kiemelte, hogy továbbra is fenntartják az agrárvállalkozások energetikai célú fejlesztéseinek kiemelt támogatását, és célként tűzték ki, hogy növekedjen a mezőgazdasági üzemek energia-önellátása.
