Mi alapján határozzák meg az öntözővíz árát?

Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország DM
Az aszály még inkább a középpontba helyezte az öntözési lehetőségek kihasználását.  De vajon mibe kerül a víz a gazdálkodóknak? A felmerülő költségeket veszi számba cikkében Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára.

Aligha csodálkozik bárki is azon, hogy az idei évben óriási érdeklődés tapasztalható az öntözési lehetőségek iránt. A meglévő vízhasználaton túl idén több mint 11 ezer hektárra jelentettek be például rendkívüli öntözési igényt, amely jól mutatja, hogy komoly szándék van az öntözött területek növelésére. Érdemes ezért számba venni, hogy milyen díjakkal kell számolnia az öntözést megvalósító gazdának – kifejezetten a víz árát tekintve.

Milyen díjakat kell megfizetni az öntözővízért?

Aki mezőgazdasági célból öntözővizet vesz igénybe, annak főszabály szerint vízszolgáltatási díjat és vízkészlet-járulékot kell fizetnie, díjtípustól függően a felhasznált vagy lekötött vízmennyiség után. Érdemes megemlíteni, hogy az öntözéses gazdálkodás támogatása érdekében az állam komoly forrásokat csoportosított át a vízdíj ingyenessé tételére, de egy uniós döntés felülírta ezt és kötelezővé tette a vízdíj kiszabását. Jelenleg az alapdíj 50 százalékát vállalja át az állam.

1) A vízszolgáltatási díj

Vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek, illetve a halastavak öntözése esetén kell fizetni, és csak a felszíni vízből történő öntözés után. A befizetett vízdíjat a vízszolgáltatónak elsősorban az öntözőművek üzemeltetésére és fenntartására kell fordítania, ezért a díjak meghatározására szigorú szabályok vonatkoznak a jogszabályban. Ezt a díjat annak kell fizetnie, aki vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik vagy aki a rendkívüli öntözést veszi igénybe. A vízszolgáltató lehet állami szerv (például a vízügyi igazgatóság), de lehet más jogi személy is, amelyik az állammal üzemeltetési szerződést köt a vízszolgáltatás biztosítására.

A vízszolgáltatási díj elemei: az alapdíj és a változó díj

A vízszolgáltatási díj két nagy elemből tevődik össze: (1) az alapdíjból, mely a rendelkezésre állást biztosítja és a vízjogi üzemeltetési engedélyében lekötött éves vízmennyiséghez kapcsolódik, illetve a (2) változó díjból, mely a felhasznált vízmennyiség után fizetendő. Fontos, hogy az egyes régiókban eltérhet a vízdíj mértéke, hiszen az ország eltérő földrajzi adottságai miatt eltérnek az üzemeltetés költségei, így nem mindegy például, hogy valahol gravitációs úton is biztosítható a lekötött vízmennyiség, míg máshol szivattyús átemelésre is szükség van a víz kijuttatásához.

[115/2014. Korm. rendelet 4. §]

Lehet-e további költségeket áthárítani a vízhasználóra?

A vízszolgáltatási díjba minden olyan költség beletartozik, mely a csatornahálózat fenntartásához, karbantartásához kapcsolódik. Ilyen például: a fenntartáshoz szükséges munkaerő költsége, a karbantartáshoz szükséges gépek költsége, a rezsiköltségek vagy a vízvizsgálat díja. Az előbb említett költségeket külön elemként nem lehet áthárítani a vízhasználóra. Ha nem a vízügyi igazgatóság a vízszolgáltató, hanem egy más jogi személy, úgy a vízszolgáltatási díjba bele kell érteni a közvetített szolgáltatás költségét is (tehát amit a vízszolgáltató fizet a vízügyi igazgatóságnak).

[115/2014. Korm. rendelet 1. melléklet]

2) A vízkészletjárulék (VKJ)

A vízkészlet-járulékot a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell megfizetnie a vízhasználónak. Már az elején érdemes megemlíteni azt, hogy az öntözési célú vízhasználat esetében akinek a vízhasználata nem éri el az évi 400 ezer köbmétert (vízjogi engedélyenként számolva), az mentesül a VKJ alól, ami egy jelentős kedvezmény. A vízkészletjárulék mértékét egyébként egy összetett képlet segítségével számolják ki, erről részletesen a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendeletben olvashatnak.

[1995. évi LVII. törvény 15/A-15/E. §]

Milyen díjak merülnek fel rendkívüli öntözés esetén?

A rendkívüli öntözés egy speciális lehetőség, melyet aszály esetén még vízjogi engedély nélkül is igénybe vehetünk (részeletesen erről itt írtunk). A költségek kapcsán jó hír, hogy a vízkészlet-járulékot még a kedvezményes kvótán felül sem kell fizetni akkor, ha hivatalosan vízhiányos időszakot hirdetnek (ilyenkor vehető igénybe a rendkívüli öntözés is), a vízszolgáltatási díjat viszont változatlanul meg kell fizetni.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.