Elsősorban a környezetvédelem, a fenntarthatósági kritériumok határozzák meg az új Közös Agrárpolitikát (KAP) – mondta az m1-en Kapronczai István, az OTP Bank agrárszakértője. Mint kiemelte, az EU megjelentette a Green Dealt, és ehhez a Zöld Megállapodáshoz kapcsolódva hirdette meg a Farm to Forkot, vagyis a „Termőföldtől az asztalig Stratégiát”, valamint a „Biodiverzitás Stratégiát”, amelyek olyan követelményeket támasztanak a mezőgazdasággal szemben, amelyeknek való megfelelés kényszere alapjaiban fogja megváltoztatni a KAP-ot. Olyan kritériumokat fogalmaz meg és tesz kötelezővé a támogatáshoz való hozzájutáshoz, amelyek elsősorban a fenntarthatóságot szolgálják.

A kormány által a lehetséges maximális forrással kiegészített vidékfejlesztési támogatások címén 4382 milliárd forint áll rendelkezésre, ami hatalmas összeg. „A kormány bátor és agrárgazdaság szempontjából fontos döntést hozott a 80 százalékos kiegészítéssel – miközben az előző ciklusban 15 százalékos volt a nemzeti társfinanszírozás –, de a döntést volt könnyebb meghozni, a nehezebb az lesz, hogy ezt a pénzt hatékonyan költsük el” – nyomatékosította. Szerinte ez

A mezőgazdaság teljesítményének ebből is következően mindenképpen bővülnie kell. Magyarország egy olyan ország, ahol relatíve jók a természeti környezeti feltételek az agrártermelésre. Ennek kihasználása elsősorban gazdasági érdeke az országnak, de némiképp morális kötelezettség is, hogy a Föld azon a részén, ahol a mezőgazdasági termelésre jó területek állnak rendelkezésre, azokon megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert termeljünk.

A világban az élelmiszerárak viszonylag magas szinten stabilizálódnak, ami Magyarország számára nagyon jó lehetőséget ad – jelentette ki. „Meg tudunk termelni körülbelül 20 millió ember ellátására való élelmiszert, miközben most megtermelünk annyit, amennyi 12 millió embernek elegendő” – érzékeltette az ágazatban rejlő potenciált. A magasabb szint eléréséhez pedig fejlesztés, korszerűsítés, újabb technológiák alkalmazása, digitalizáció, precíziós gazdálkodás, és automatizáció kell – illetve olyan szabályozókat kell hozni, hogy ezeket a fejlesztéseket a gazdák meg is valósítsák.

A potenciálisan versenyképes ágazatokat elemezve elmondta, hogy az állattenyésztés jelenleg elég nehéz helyzetben van, jelentősen megdrágultak a takarmányok, a piacon viszont nehezen lehet a többletköltséget érvényesíteni, de ebből a helyzetből ki kell törni. Ha pedig elsősorban nemzetközi versenyképeség alapján vizsgáljuk az ágazatokat, akkor például a zölédségtermelés, azon belül is elsősorban a hajtatott zöldség termelés kerül fókuszba, azon kívül pedig a tejtermelés, a korszerű takarmányelőállítás, és – a mostani krízis ellenére is – a sertéstenyésztés, amiben nagy potenciál van. Kapronczai István szerint

Hasonlóképpen nyilatkozott a kkv-k számára rendelkezésre álló többletforrásokról is. Nem az a lényeg, hogy egy vállalkozás kicsi, vagy közepes-e, hanem hogy a hosszútávon életképes gazdaságok jussanak támogatáshoz. „Arra viszont vigyázni kell, hogy olyan gazdaságokba, amelyek ideig-óráig elvergődnek a jelenlegi környezetben, de nincs pespektívájuk, azokba ne öntsünk olyan forrásokat, amelyek máshol jobban hasznosulnának, versenyképesebbé téve a közepes és nagy cégeket” – nyomatékosította.

A generációváltás problémáira utalva elmondta, hogy a fiatal gazdálkodók számára jóval több forrás lesz az új ciklusban, de nem is a pénz a fő eszköz, amivel a fiatalokat a mezőgazdasághoz lehet vonzani, hanem az, hogy az ágazatról kialakuljon egy olyan kép, ami valós állapotában mutatja be a mezőgazdaságot. Amire már nem a gumicsizma a jellemző, hanem a digitalizáció, a korszerű technológiák.