A korábbi negyedévihez képest 0,1 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó három hónapban a Takarék AgrárTrend Index; a 29,5 pontos érték éves alapon 2,2 pontos esés – írta a Világgazdaság. Az index a Takarékbank és az MKB Bank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely az ügyfelek, a szakmaközi szervezetek és a bankcsoport elemzőinek helyzetértékelése alapján készül. A 2020 eleje óta negyedévenként közzétett index csökkenése 2021 vége óta folyamatos, de a 2022 második negyedévében mért 1,1 ponthoz és a harmadik negyedévben tapasztalt 0,4 ponthoz képest lassult az üteme, vagyis – ahogyan Hollósi Dávid, az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója fogalmazott – egyre inkább kisimul a görbe, bármennyi negatív hatás érte is az ágazatot. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, a stabil ár- és jövedelmi viszonyokat 35 pont jelentené, amit egyetlen alágazat sem ér el. Ebből a szempontból legjobban – a tavalyi ezermilliárdos kárt okozó aszály ellenére is – még mindig a növénytermesztők állnak, amit jelez, hogy a legmagasabb értéket a kukorica-termékpálya érte el 31 ponttal, azt pedig a búza követte 30,4-es értékkel.
Az előző hónapok legnagyobb kérdése az volt, hogy a termelők tovább tudják-e adni megnövekedett termelési költségeiket – azóta kiderült, hogy ez elég jól sikerült – fogalmazott Hollósi Dávid. A statisztikák az is mutatják, hogy elindult a fogyasztáscsökkenés is, a következő negyedév kérdése pedig az lesz, hogy milyen mértékben befolyásolják a fogyasztást az árak. Várakozásai szerint ugyanakkor az idei második negyedévben az élelmiszerárak elmúlt hónapokban jellemző, extrém mértékű növekedése megáll, és lényegesen mérsékeltebb, egy számjegyű lesz.
Kérdés, meddig viseli el a fogyasztó az intenzív drágulást, de most úgy látszik, lassan elértük ennek a plafonját
– mondta. Egyes termékcsoportokban idén elképzelhető az árcsökkenés is, szerinte a verseny a tejtermékpálya árait akár 10 százalékkal is lejjebb szoríthatja. A korábbi élelmiszerárak – amelyek Magyarországon relatíve alacsonyak voltak – azonban már nem jönnek vissza, a fogyasztói terhek csökkenését az jelentheti, ha a bérek az élelmiszer-drágulásnál nagyobb ütemben emelkednek majd.
Az egyes alágazatokról szólva elmondta, hogy – amint az a kukorica- és a búzatermelők helyzetértékeléséből is látszik – bármennyire nehéz éve is volt a szántóföldi növénytermelésnek, még mindig itt a legnagyobb a bizakodás. Üzemi szinten viszont földrajzi alapon és az üzemméretek szerint is jókora különbségek mutatkoztak a 2022-es jövedelmezőségben. Amíg ugyanis az Alföldön szinte a teljes kukoricatermést elvitte az aszály, Nyugat-Magyarországon tisztességes hozamokkal és nagy nyereséggel zárhatták az őszi betakarítást. A növénytermesztők eredményességét nagyban befolyásolta az is, hogy mikor vették az inputanyagokat, akik ugyanis 2021-es árakon jutottak hozzá ezekhez, nagyobb eséllyel őrizték meg jövedelmezőségüket.
Rontott a szántóföldi ágazat helyzetén, hogy 2022-ben sokan túl hosszan vártak terményük értékesítésével, ők készletértékelési veszteséget szenvedtek el, mert végül az ipari szereplők alternatívákat kerestek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberig rendelkezésre álló adatai szerint az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett Ukrajnából. Ezenfelül a máshonnan származó behozatal mennyisége – szintén októberig – meghaladta a másfél millió tonnát, ami lenyomta a hazai árakat. Az is megfigyelhető, hogy a földgáz árának csökkenése miatt a műtrágya ára is lejjebb ment, így a következő negyedévben az is elképzelhető, hogy az előzetesen várt inputköltségeikhez képest mérséklődő ráfordításaik pozitívabb hangulatot hoznak a szántóföldi növénytermesztőknél.
Az állattenyésztési ágazatokban az év végére jobb lett a hangulat, aminek az volt az oka, hogy termékpálya szereplői át tudták adni költségnövekedéseiket a fogyasztóknak.
A zöldségtermékpályán némi keresletcsökkenés látszik, ennek ellenére stabil képet mutat. Nem igazolódtak be azok az aggodalmak sem, amelyek szerint az elmúlt közel két év kiemelkedően magas kukorica- és olajosmag-árai láttán a szántóföldi zöldségtermesztők majd csökkentik a csemegekukorica és a zöldborsó termőterületét. Miután a nem termálvízzel fűtő nyugat-európai üvegházak bezártak, ebbe a piaci résbe be tudtak törni a magyar termelők.
A gyümölcstermő terület csökken, és kettészakad a mezőny: az almatermesztőknél például az látszik, hogy a gazdálkodók egy része folytatja a léalmatermelést, más részük viszont nagy befektetéssel átáll az intenzív ültetvények művelésére. Itt jelen pillanatban az jelent kockázatot, hogy nagyon enyhe a tél, sok helyen kipattantak a rügyek, és ha jön egy fagy, néhány nap alatt tönkreteheti az arra érzékeny gyümölcsfák termését.
Arra még nem volt példa, hogy egyszerre emelkedjenek a mezőgazdasági termelői, az élelmiszeripari termelői és a fogyasztói árindexek, tavaly pedig ez is megtörtént – hívta fel a figyelmet Héjja Csaba, a bankcsoport szenior elemzője. Az ágazati kibocsátás nőtt, a nettó jövedelem viszont nem, és
A támogatások szerepét jól jelzi, hogy arányuk a jövedelemből a korábbi 50-60 százalékról 2022-ben 93 százalékra emelkedett.
