Mivel a német kormány táplálkozási szokásokba és az élelmiszertermelésbe való beavatkozásának lépései gyakran váltanak ki heves tiltakozásokat, a német parlament úgy döntött, hogy véletlenszerűen kiválasztott polgárokból álló testületet állít fel, amely tanácsot ad a törvényhozóknak az élelmiszer- és táplálkozási politikákkal kapcsolatban, és hogy segítsen eligazodni az állam táplálkozási döntéseibe való beavatkozásának kényes kérdéseiben.

Az euractiv.com beszámolója szerint, az étrenddel és táplálkozással foglalkozó állampolgári testület felállítására vonatkozó indítványt a három kormánypárt nyújtotta be. A testület lesz az első polgári tanács, amelyet a német parlament hoz létre. Célja, hogy „a mindennapjainkban végbemenő radikális étrendi változásokra összpontosítson”, és „bevigye a polgárok nézőpontját a politikai életbe”.

Szeptembertől a 160, véletlenszerűen, de meghatározott szocio-demográfiai kritériumok, például régió, nem vagy iskolai végzettség alapján kiválasztott paneltag rendszeresen találkozik, és 2024. február végéig terjeszti elő javaslatait a parlamentnek.

„Élelmiszerválasztásunk erőteljes hajtóerő, és például megváltoztathatja a teljes termelési és gazdálkodási rendszert, és megóvhatja a környezetet” – mondta Susanne Mittag, az SPD élelmiszer- és mezőgazdasági szóvivője. „Ezért a diéta jó téma az első polgári tanács számára.”

Étrendváltás: a magánügy és a kormányzati feladatok között

Ez a testület hivatalos elnevezése. Feladata a társadalmi feszültségek kezelése a kormány étrendbe való beavatkozásának terén. A témát láthatóan robbanásveszélyesnek tartják. Kezelésére pedig a polgári testületet vetik be. Úgy tűnik, hogy a kormánypártok most abban reménykednek, hogy egy állampolgári testület segíthet közvetíteni a kormány és a fogyasztók között. „Különös figyelmet kell fordítani az állam szerepére az egyéni szabadság és a társadalomért való felelősség két pólusa között” – áll az indítványban.

A forma a funkció felett?

De nem mindenkit győz meg a véletlenszerűen kiválasztott polgári tanács gondolata. A vezető ellenzéki csoport, a CDU és a CSU konzervatív szövetsége szerint a kormánypártok a formát helyezik a funkció elé. „A közlekedési lámpás koalíció nyilvánvalóan arra akarja használni az új bizottságot, hogy elvonja a figyelmet arról a tényről, hogy nem tesz semmit az élelmiszerpolitika terén” – mondta Steffen Bilger, a csoport alelnöke közleményében. Bilger azt is mondta, hogy egy működő képviseleti demokráciában szükségtelen a polgári tanács. „A legjobb polgári tanácsok a választókerület azon tagjai, akikkel a politikusok közvetlen kapcsolatban állnak.”

Vita támadt azon szocio-demográfiai kritériumok miatt is, amelyeknek az egyébként véletlenszerű kiválasztási folyamatot strukturálniuk kell. Míg a Bundestag által elfogadott indítvány „vegakvótát” irányoz elő annak érdekében, hogy a testület tükrözze a vegetáriánusok arányát a német társadalomban, ezt a Gazdaszövetség (DBV) bírálta. „Ezzel az eljárással a „véletlenszerű” kiválasztási folyamat megkérdőjelezhető” – tette közzé a szövetség főtitkára, Udo Hemmerling a Twitteren.

A módszer nem példa nélküli az EU-ban. A közelmúlt egyik példája az EU Európa jövőjéről szóló konferenciája, amelyen a blokk egészéből véletlenszerűen kiválasztott 800 polgár adott ki egy sor ajánlást az EU működéséről és politikáiról, egy évnyi mérlegelés után. A legtöbb megfigyelő azonban egyetért abban, hogy a polgárok nem kötelező érvényű ajánlásait a döntéshozók csak nagyon korlátozottan veszik figyelembe.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ