Az, hogy Oroszország már Algériának is a fő búzabeszállítójává vált, annak a folyamatnak az egyik állomása, amelyben az orosz búzaexport a világpiac mennyiségi és ármeghatározójóvá válik. Azon túl, hogy hatalmas, egységes és jó minőségű tételeket kínál kedvező áron, mindig vannak a háttérben piaci beavatkozások. Esetünkben ez a francia szennyeződési előírások enyhítése (0,5-ről 1 százalékra) és a foszfin használatának betiltása, amelyek nem igazán tetszettek a vevőknek. A versenyképesség látványos esésére aztán a franciák visszavonták a foszfin-tiltást, de úgy tűnik elkéstek. A térvesztést számszerűsíteni is lehet: 2021 októberében Franciaország 650 ezer tonnát, 2022-ben 1,05 millió tonna búzát exportált Algériába, de 2023 októberében már csak 157 ezer tonnát. Ebben a szezonban a 8 millió tonnás várható importból hármat már Oroszországból tervez venni Algéria.

Az árpa beszállítói között szintén az Orosz Föderáció lett az éllovas, amely a jelenlegi szezonban már 237 ezer tonnát szállított. Árpából egyébként Algéria évente 700-800 ezer tonnát vásárol. Hasonló fog lejátszódni a durum esetében is, amint Oroszország feloldja a kiviteli tilalmat (amely május végéig van érvényben). Ezzel kanadai és amerikai szállítmányokat fog kiszorítani. Algéria a francia politikai nyomásgyakorlás elől is menekül, amikor más beszállítót választ. Ez egy geopolitikai átrendeződéseket is előre vetít.

A politikai befolyás átrendeződése máshol is tetten érhető a búzapiacokon. Kína és Oroszország erőteljes térnyerése az afrikai kontinensen nem kis részben kedvező árú és segélyként szállított gabona-készletek mentén fejlődik. Ebbe a körbe tartozik szerintem az is, hogy a napokban Kína lemondott egy 130 ezer tonnás amerikai búzarendelést, az alacsonyabb piaci árakra hivatkozva. Kína határozottan távolodik az amerikai terményektől, aminek Brazília a legnagyobb nyertese.

Érdemes számba venni a dinamikusan bővülő orosz gabonaexport fő célországait. Ebben a szezonban Törökország lett a gabona és ezen belül a búza fő importőre Oroszországból. Az öt legnagyobb oroszországi gabonaimportőr közé tartozik még Irán, Egyiptom, Banglades és Szaúd-Arábia. A sor Pakisztánnal és Algériával folytatódik.

Emlékeztetőül: Oroszország a jelenlegi mezőgazdasági évre legalább 65 millió tonnás gabonaexportot tervez. Az oroszok egyébként 2020-ban kezdték a gabonaexportot kvóták közé szorítani. A tanulság végett hozzáteszem, hogy az orosz búza (fehérje 12,5 százalék) exportára március-áprilisban 13 dollárral csökkent, 202 dollár/tonnára, FOB-paritáson. Ez a legalacsonyabb szint 2020 augusztusa óta. Ráadásul a negyedéves hivatalos adatok azt mutatták, hogy az oroszországi búzakészletek szintje rekord magas. Idén január 1-jén a készletek 36,5 millió tonnán voltak rögzítve, 1 százalékkal magasabban, mint egy évvel korábban Nem véletlen tehát a tőzsdék alacsony forgalom melletti lefelé csorgása.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hamarosan indulnak a kényszerű készlet-kisöprések az új aratások előtt.Ugyanakkor a globális mérlegadatok nem indokolnak ilyen szigorú árazást, árleszorítást. Az immár két éve, az ukrajnai fegyveres konfliktus kitörésekor csúcsra ugrott árak most mélypontokat keresgélnek, ahogy teszik azt a szója- és kukoricaárak is.

Az EU legfrissebb gabonapiaci elemzése szerint, miután a 2023/24-es gazdasági év aratásai befejeződtek, ideje mérleget vonni. A globális búzatermés 788 millió tonna, ami majd két százalékkal elmarad az előző szezon eredményeitől. Ettől ez még minden idők második legnagyobb termése. Az orosz termés 91 millió tonna, ami 4,6 százalékkal kisebb, így leginkább miatta maradt el az újabb csúcsdöntés. A mérleg túloldalán 1 százalékos éves bővülést és 803 millió tonnás felhasználást látunk. Ehhez mind az élelmezési, mind a takarmánycélú felhasználás növekedése hozzájárult. Mivel a világ sok részén volt gond a minőséggel, az utóbbi jobban. A zárókészletek így ötéves mélypontra, 265 millió tonnára mérséklődtek, de még mindig igen magasak. A nyolc legnagyobb exportőr készletszintje 8 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve. Az egyszerű logika szerint ez áremelkedési kilátásokat jelez, de vajon mikor lesz ebből valóság? Ugyanakkor soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a készletek túlnyomó többsége Kínában van, és az orosz készletek is magasak.

Forrás: IGC

Az üzenet tehát az, hogy

a nemzetközi búzapiacok az orosz nyomás alatt senyvednek. Egyre agresszívabb árazásuk és a várható újabb nagy termés miatt mélypontokat keres a piac, de még nem találja.

Az oroszok is készülnek az új termésre, csökkentik a készleteket és a devizabevételre is nagy szükségük van. A rubel gyengülése is exportjukat támogatja. Emiatt az elkövetkező hetekben még lesz lefelé menet. Ez alól csak egy kedvezőtlen, az északi féltekére vonatkozó időjárási fordulat változtathat.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ