Nyomja a gabonapiacot az orosz-ukrán háború

Forrás: Getty Images
A fekete-tengeri konfliktus miatt akadozik a gabona-ellátás a régióban, ami bizonytalanságot okoz a globális gabona kereskedelemben is – írja legfrissebb jelentésében az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA).

Ukrajna február 24-én leállította a kereskedelmi tevékenységeket a kikötőben. Az orosz gabonaszállítmányok mozgása is korlátozott a Fekete-tengeren, a kiemelkedően magas biztosítási költségek következtében. Ezeken a hatásokon kívül a jelenleg érvényben lévő szankciók is hátráltatják a kereskedelmet, mindezek következményeként pedig a gabonaárak elszálltak az exportőrök számára – áll a jelentésben. Ukrajna és Oroszország legfontosabb gabona-exporttermékei a búza, a kukorica és az árpa.

A globális búzakereskedelem negyede kötődik a két országhoz

AZ USDA adatai szerint Ukrajna 10, Oroszország pedig 16 százalékát teszi ki a globális búzakereskedelemnek a 2021/2022-es szezonban. Az ukrán export nagyobb részét a kereskedelmi év első hónapjaiban szállítják, de a jelenlegi kikötő zárak gátolják a további szállításokat.

Oroszország eddig is adóztatta az exportot és február 15-én exportkvótát vezetett be. A szomszédos Eurázsiai Gazdasági Unió tagjait Moszkva mentesítette a kvóta alól, a Kaszpi-tengeren pedig továbbra is szállít.

Az erős uniós exporton kívül India és Ausztrália is várhatóan rekordszintre fogja növelni kivitelét, a csúcstermés és a versenyképes áraik miatt, ez pedig részben ellensúlyozza a fekete-tengeri helyzet miatt kieső exportot. Ausztrália a Földközi-tenger menti országokba és Afrikába is exportálhat. India eddig jellemzően a szomszédos országokba exportált, de most nagy esély van arra, hogy az afrikai és közel-keleti országokban is piacra találnak. Az USDA megjegyzi, hogy a piaci körülmények és a termésmennyiség évek óta először tették versenyképessé az indiai búzát. Az export mennyisége becslések szerint az előző év duplája lehet. India utoljára 2012/13-as évben volt jelentős exportőr amikor Ukrajnában és Oroszországban is terményhiány volt az aszály következtében.

Fotó: Unger Tamás / Vas Népe

A fekete-tengeri szállítmányoktól függő országokban az ukrán-orosz konfliktus miatt kialakult helyzet gondot okozhat a megfelelő búza- és élelmiszerellátás biztonságának garantálásában. Az USDA előrejelzése szerint Egyiptom és Törökország búzaimportja csökken a magas árak és a konfliktus okozta fennakadások miatt. Egyiptom a világ legnagyobb búzaimportőre, főként orosz és ukrán búzát vásárol. A kereskedelmi év első felében az egyiptomi import közel 80 százaléka érkezett ebből a két országból. E mennyiség felét a magánszektor vásárolta meg, míg az állam az orosz-ukrán konfliktus miatt próbálja diverzifikálni a beszállítóit, és USA-ból, az EU-ból, valamint Kazahsztánból próbálnak búzát beszerezni.

Törökország gabonaellátottsága is függ Ukrajnától és Oroszországtól. Tavaly szeptemberben a török állam vámmentessé tette az importot és ezt 2022 januárjában 2022 év végéig meg is hosszabbították. A török állam tendereken keresztül veszi a gabonát. Januárban tonnánként 341-351 dolláros, márciusban pedig már 409-517 dolláros árak alakultak ki, a magasabb ár miatt azonban kisebb mennyiséget szereztek be.

Törökország azért kiemelkedően fontos, mert a legnagyobb lisztexportőr a világon, és körülbelül ugyanannyi tésztát exportál, mint az Európai Unió.

A Kaszpi-tengeren szabad lehet a kukorica útja

Az orosz invázió kezdete óta az ukrán export mennyiségével kapcsolatos várakozás alacsonyabb a fekete-tengeri kikötők bezárása miatt. Az USDA szerint ugyanakkor Oroszország kukoricaexportjának mértéke várhatóan változatlan marad, feltételezve, hogy a Kaszpi-tengeren keresztül zavartalanul eljut az orosz áru a fontosabb piacokra. Az amerikai kivitel növekszik, részben ellensúlyozva az ukrán kiesést. Brazíliában és Argentínában néhány hónapon belül várható az új termés, és az előrejelzések szerint rövid távon mind a két ország exportja nőni fog.

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) adatai alapján

a kukorica ára az elmúlt húsz évben először érte el az USA-ban a 350 dolláros tonnánkénti árat.

Az összes exportőr számára március elején rekordösszegű volt a kukorica ára, amely sok mezőgazdasági és nem-mezőgazdasági termékkel együtt nőtt az orosz katonai invázió kezdete óta és miatt. Az ukrán kikötők kereskedelmi tevékenység elől való lezárása miatt az Ukrajnából történő szállítás leállt. Ukrajna általánosan a globális kukoricaexport 15 százalékáért felel.

Fotó: Getty Images

A jelenlegi áremelkedés oka a tavalyi roham, amit mind keresleti, mind kínálati tényezők befolyásoltak. Keresleti oldalon Kína nagymennyiségű kukorica importját említi az USDA, amely 2020 júliusában kezdődött. Ez kitartott a 2020/21 (októbertől szeptemberig tartó) szezonban is, amelyben 29.5 millió tonna kukoricát importáltak. Kína ebben az évben a legnagyobb kukoricaimportőr lett, 9 millió tonnával többet importált, mint Mexikó.

Brazíliában és Argentínában rekordmennyiségű kukoricatermés várható, de ez még néhány hónapig nem elérhető a világpiac számára. Brazília az exportra szánt kukoricafajtát általában június-júliusban aratja, Argentínában pedig később vetik a kukoricát, ezáltal a világpiac számára az exportra szánt kukorica elérhetősége a naptári év végére tolódhat. Az USA a legnagyobb kukoricaexportőr a világon, elegendő tartalékkal rendelkezik, hogy a Dél-Amerikából hiányzó export helyét betöltse.

A jelenlegi magas árak miatt sok importőr alternatívákat kereshet a kukoricára. Annak ellenére, hogy növekednek az árak, az argentin és az ausztrál kukorica kevésbé drága, 330, illetve 311 dollár tonnánként.

Közel-Keleten és Észak-Afrikában a 2021/22-es szezonban a háborús helyzet miatt a kukoricaimportra vonatkozó előrejelzések alacsonyabbak, de ennek ellenére, az import mennyisége az előző évhez képest magasabb lehet a várakozások szerint. Ukrajna és Oroszország is jelentős beszállítói a régiónak, valamint Argentína, Brazília és az Európai Unió is – igaz utóbbiak kisebb mértékben. A dél-amerikai szállítmányok április és szeptember között érkeznek, amikor az új termény piacra kerül.

A régióban minden ország függ az importtól, hogy ki tudja elégíteni a takarmányigényét. Az importkereslet növekedésének jelentős részét Irán, Törökország és Szaúd-Arábia teszi ki. Iránba főként Brazíliából érkezik kukorica. A FAO adatai szerint Irán marha-, bárány- és kecskehús-előállítása 0 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A fekete-tengeri problémák miatt a kukorica és a többi gabona volatilitása nő. Még túl korai megállapítani a végső hatást a kereskedelemben (a szeptember 30-ig tartó évben), de az eddigi adatok alapján a régióban a magas árak ellenére nagyobb mennyiségű export várható, mint az előző gabonaévben. Az eddigi tapasztalatok alapján az USA szállításai nőttek a térségben, amikor a többi exportőr kevesebb tartalékkal rendelkezett (például a. 2017/18-as, illetve a2020/21-es szezonban). Jelenleg az USA tartalékai elégnek bizonyulnak arra, hogy szükség esetén a váratlan importkeresletet kielégítsék.

Az ukrán árpa már piacra került

Ukrajna és Oroszország az árpa világpiacának körülbelül 30 százalékát teszi ki. Globális szinten az árpa kereskedelem nőtt ebben a hónapban, mivel Ausztráliában nagyobb készlettel számolhatnak, és Kanadában is nőtt az árpa piacra vihető mennyisége. Az ukrán árpa nagy része közvetlenül aratás után exportra kerül, így volt ez a legutóbb betakarított terménnyel is. Emiatt a kikötőzárak kevésbé vannak hatással az árpaexportra, mint a búzáéra, vagy a kukoricáéra. Ausztrália árpatermése az idén jobb volt, növelve az exportálható terményt. Kanadában is a vártnál jobb lett a termés, annak ellenére, hogy aszály sújtotta a gazdálkodókat. Ezek alapján a korábbi várakozásoknál magasabb lehet az export.