A 2021/22-es gazdasági évben az Európai Unió (EU 27) kereskedelmi almatermelése az előrejelzések szerint 11 millió tonnát tesz ki, ami 4,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az unió körtetermelése azonban várhatóan 28 százalékkal lesz alacsonyabb a szezon elején kialakult kedvezőtlen termesztési feltételek miatt, összesen 1,6 millió tonnával számolhatunk – erről tudósít éves gyümölcstermelési jelentésében az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA). A beszámolóból az is kiderül, hogy az unió kereskedelmi csemegeszőlő-termelése várhatóan 1 százalékkal lesz több az előző szezonhoz képest. A COVID-19 pedig nem befolyásolta az európai gyümölcstermés mennyiségét, bár az egészségügyi előírások növelték a szüreti és forgalmazási folyamatok költségeit.

Nőtt az almaexport

Az Európai Unió idei kereskedelmi almatermése az előrejelzések szerint 11 millió tonna lesz, ami 4,5 százalékos növekedést jelent az előző időszakhoz képest. A növekedés főként a lengyelországi, magyarországi és spanyolországi termelés fellendülésének köszönhető, amely bőven ellensúlyozta a fagyok által sújtott Írország, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Szlovénia termelés visszaesését. A piaci kilátások jók, mivel a kezdeti készletek nagyon alacsonyak voltak mind a friss alma, mind az almalé és a sűrített almalé esetében. Ez utóbbi azért fontos, mert a feldolgozó ágazat jelentős mennyiségű gyengébb minőségű almát vesz fel.

Közel hét éve az Európai Unióba irányuló amerikai almaexport meglehetősen alacsony volt a betakarítás utáni kezeléshez használt morfin és a difenil-amin adalékanyagok alkalmazásával kapcsolatos technikai problémák miatt. Az elmúlt években az Európai Unióba exportált amerikai alma gyakorlatilag teljes egészében az Egyesült Királyságba került, és biotermesztésű almából állt.

Egyébiránt az Európai Unió az amerikai almaexport versenytársak olyan piacokon, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és India.

Alacsonyabb körtetermelés, növekvő import

A szezon elején kialakult kedvezőtlen termesztési körülmények alacsonyabb termésmennyiséget eredményeztek, így az idei uniós kereskedelmi körte termelése várhatóan 1,6 millió tonna lesz, ami 28 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. Ez különösen Olaszországot, Belgiumot, Hollandiát és Franciaországot érintette. Ezzel szemben Spanyolországban az előrejelzések szerint a termelés viszonylag stabil marad, sőt Portugáliában még növekedni is fog. Hollandia, Spanyolország, Belgium, Olaszország és Portugália együttesen az Európai Unió körtetermelésének több mint 80 százalékát adja. Az íz, a szín és a tárolási minőség várhatóan jó lesz, mivel a jégeső okozta károk idén nem jelentettek jelentős problémát. Ugyanakkor,

Ugyanezen okból kifolyólag a kivitel előreláthatólag csökkenni fog.

Kiváló minőségő lesz a csemegeszőlő

Az idei májusi és júniusi időjárás kedvezett a gyümölcsök beérésének Olaszországban. Így, főként az olaszországi mennyiségi növekedésnek köszönhetően, az Európai Unió kereskedelmi célú csemegeszőlő-termelése az előrejelzések szerint 1 százalékkal, 1,4 millió tonnára emelkedik az előző szezonhoz képest. Spanyolország, Románia, Portugália és Bulgária esetében is kisebb növekedést prognosztizálnak. Ezzel szemben Görögországban és Franciaországban a kedvezőtlen időjárás miatt csökkenő mennyiséget várhatunk. Összességében

ami a júliusi, augusztusi és szeptember eleji meleg hőmérsékletnek köszönhető.

A COVID-19 növelte a termelési költségeket

A COVID-19 általános hatása az alma, a körte és a csemegeszőlő termelési volumenére nem volt jelentős sem a 2020/21-es, sem a 2021/22-es szezonban.

Ezek közé tartoznak a távolságtartási szabályok, az új dokumentációs követelmények, valamint a munkavállalók elhelyezésére és szállítására vonatkozó szigorúbb előírások. Mindezen szabályok a munkafolyamatok szervezésének kiigazítását és további beruházásokat igényeltek.

A szezonális munkaerőhiány, amely a világjárvány kezdetén, a határok lezárásakor és az utazási korlátozások bevezetésekor komoly aggodalomra adott okot az európai gyümölcstermesztőknek, 2020 késő tavaszán és kora nyarán jelentkezett. Ez hatással volt a gondozási és védelmi kezelésekre, például a nyári metszésre és ritkításra is. A 2020-as betakarítás idejére az idénymunkások érkezésével kapcsolatos jogi kérdések megoldódtak. A hazájukba való visszatéréskor a karantén veszélye azonban azt eredményezte, hogy kevesebb idénymunkás vállalta az utazást. Ez különösen az Ukrajnából és Moldvából érkező munkavállalók esetében fordult elő. Mindamellett, néhány országban, például Bulgáriában, az idénymunkások hiánya 2021-ben is fennáll.

Vegyes a koronavírus járvány gyümölcsfogyasztásra gyakorolt hatása

A különböző zárlatok során az alma, a körte és a csemegeszőlő házon kívüli fogyasztása a szállodai, éttermi és intézményi üzletek bezárása miatt jelentősen visszaesett. Ez különösen a Földközi-tenger körüli turisztikai régiókban volt érezhető. A „útközbeni” ételfogyasztás jelensége teljesen leállt, mivel az emberek otthon maradtak. Ezt a csökkenést részben ellensúlyozta a kiskereskedelmi csatornákon keresztül történő értékesítés növekedése, mivel

A hatás mértéke nagymértékben függött a különböző tagállamokban hozott zárva tartási intézkedések szigorításaitól – amelyek a szinte teljes otthonmaradási kötelezettségtől (például Spanyolországban) a kevésbé szigorú korlátozásokig terjedtek -, limitálva a zártkörű összejövetelekre jogosultak számát. Utóbbi lehetővé tette ugyanakkor, hogy az éttermek bizonyos feltételek mellett és kevesebb vendéggel nyitva maradjanak (mint például Németországban).

Meghosszabbodtak a szállítási idők

A határok lezárása a világjárvány kezdetén némi fennakadást okozott az Európai Unión belüli határokon átnyúló kereskedelemben, de ez gyorsan megoldódott. A nemzetközi kereskedelmet az importáló országok (Kína és Dél-Amerika) zárlatos intézkedései befolyásolták. A hatás kezdetben a világjárvány korai szakaszára korlátozódott. Az iparági szakértők azonban megjegyezték, hogy

Ez a logisztikában bekövetkezett általános zavarokkal, például a konténerek hiányával együtt megnövelte az alma, a körte és a csemegeszőlő kereskedelmének és forgalmazásának költségeit.

COVID-19 támogatások és Európán belüli megállapodás is befolyásolta a gyümölcskereskedelmet

Az elmúlt évben a COVID-19 járvány, az európai zöld megállapodás, a közös agrárpolitika (KAP) reformja és a Brexit foglalkoztatta az Európai Unió agrárpolitikai döntéshozóit. A COVID-19 járvány különösen a rugalmas ellátási láncokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmakkal kapcsolatban alakította az uniós szakpolitikai döntéseket. Ezek az aggodalmak befolyásolták a zöld megállapodás agrár-élelmiszeripari jövőképét a Farm to Fork (F2F) és a biodiverzitási stratégiák keretében, és vitákat váltottak ki a KAP reformjáról is. Jóllehet, a növényvédőszer-szabályozások és a mezőgazdasági tilalmak változásával kapcsolatos egyéb kérdések is befolyásolhatták a globális gyümölcskereskedelmet.

Néhány tagállam, mint például Magyarország is, a COVID-világjárvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében kifejezetten a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott pénzügyi támogatást. Mások, mint például Németország, a mezőgazdaságot is bevonták az általánosabb támogatási programokba, amelyek a vállalatok szélesebb köre számára volt elérhető. A finanszírozás tagállamonként eltérő volt, és tartalmazott támogatásokat, adókedvezményeket, hitelprogramokat, kedvezményes kamatozású kölcsönöket és hitelmoratóriumokat.

Ezért az Európai Unió 27 tagállamának gyümölcságazata megkönnyebbült, mikor az Európai Unió és az Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodást kötöttek 2020. december 24-én, amely az unió és az Egyesült Királyság közötti új partnerség szabályait rögzíti. Ezek 2021. január 1-jén léptek hatályba, és némi határzavarhoz, késedelemhez és elakadt szállítmányokhoz vezettek, különösen az Egyesült Királyság oldalán, mivel az uniós kikötők és vámhatóságok az uniós iránymutatásoknak megfelelően azonnal érvényesítették az új vámokmányokra vonatkozó követelményeket. Ezzel szemben

Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn

A cikk felhasználási feltételeiről itt tájékozódhat.