A világ számos más részéhez hasonlóan Kínában is régóta szkepticizmus övezi a géntechnológiával kapcsolatos technológiákat. Kína mégis a génmódosított (GM) szója és kukorica kereskedelmi célú termesztéséhéz került közelebb, miután Peking egyre komolyabb aggodalommal tekint a gabonabiztonság és az önellátás felé – tudósít a South China Morning Post. Míg India és Németország is a génmódosítás kiszorítása mellett teszik le a voksot, addig az újdonsült kínai rendelettervezetek a GM-szervezetek „hitelesség” és a „hatékonyság” küszöbértékeit határozzák meg – amelyeknek a GM-fajtáknak kell majd megfelelniük az engedélyezés kérelmezésekor –, de a már engedélyezett GM-típusokból tovább módosított változatokra vonatkozó technikai szabványokat is lefektetnek.
A koronavírus-járvány okozta gabonaellátási problémákkal szembesülve és Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború középpontjában Kína a génmódosított növények termesztésében látja a kiutat.
Kína külföldi szójababtól való függőségét strukturális gyenge láncszemnek tekintették a Trump-korszak kereskedelmi háborúja során, de a szójabab-szükséglet importból történő fedezése árán tudott Kína elegendő földterületet biztosítani az önellátáshoz a rizs, illetve a búza termesztéséhez.
Peking meg is duplázta a biotechnológiai nemesítésben elért áttörő eredmények támogatását. A GM-vetőmagok támogatása hozzájárul a gabonabiztonsághoz és az ország gabonakibocsátásának javításához – állítják a Dongxing Securities elemzői. Emellett,
– ezt jelenti a GM-szója és -kukorica részletes engedélyezési szabályainak gyors bevezetése Xiong Chenghui és Li Qiuyan, a China Merchants Securities elemzői szerint. Vasárnapig lehet véleményt nyilvánítani a génmódosítással kapcsolatos kritériumtervezetről. Ugyanezen a napon fejeződik be a múlt hónapban bejelentett, a GM vetőmagipart érintő szabályozás jelentős átalakítása is.
Kína 2019 végén évtizedek óta először adott ki biológiai biztonsági tanúsítványt egy belföldön termesztett GM-szója és két kukoricafajta számára. Peking azóta további 12 hazai GM-kukorica- és három GM-szójafajtát hagyott jóvá, miután a koronavírus kitörése tovább növelte az élelmiszerbiztonsági aggodalmakat. Kína továbbá engedélyezte néhány külföldi fejlesztésű GM-szójabab, -kukorica, -repce, -gyapot és -cukorrépa belföldi piacra való belépését is feldolgozóipari nyersanyagként, bár eddig csak GM-gyapotot és -papayát telepítettek kereskedelmi céllal.
Kína még nem tette közzé a régóta várt cselekvési tervet arról, hogy miként élénkítené vetőmagiparát, miután júliusban a Hszi Csin-ping elnök által vezetett központi, átfogó reformok elmélyítésével foglalkozó bizottság jóváhagyta azt. Peking valószínűleg egyértelmű üzenetet fog adni a géntechnológiával módosított növényekkel és a vetőmagokkal kapcsolatban elfoglalt álláspontjáról. Még december vége előtt sajtótájékoztatót tartanak, legkorábban ezen a héten.
Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn
