A németek általában nyitottak az innovációra, a géntechnológiával módosított (GM) növényekkel szemben mégis elutasítók; az országban nincs is kereskedelmi célú GM-növénytermesztés és a német piacokon nem találunk genetikailag módosított organizmus (GMO) címkével ellátott termékeket sem. A német növénynemesítési ágazat jövőjét azonban veszélybe sodorja az Európai Bíróság döntése a génszabályozásáról – olvashatjuk az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) mezőgazdasági biotechnológiai éves jelentéséből. Mindemellett a német állattenyésztés az importált GM-szójabab egyik fő fogyasztója. A német társadalom tehát megosztott a mezőgazdasági biotechnológiával kapcsolatban, ez a kormány politikájában és üzeneteiben is tükröződik, a német mezőgazdasági biotechnológia hosszú távú versenyképességét politikai, üzleti, szabályozási és társadalmi akadályok is övezik.
A németek elutasítóak a GM-növényekkel szemben
Az Európai Bíróság 2018-ban döntött úgy, hogy a génszerkesztés a géntechnológiával módosított termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozik. A döntést és annak hatásait pedig azóta is tárgyalja a média. Németország alkalmazza a géntechnológiával módosított élelmiszerekre vonatkozó uniós előírásokat (1829/2003/EK és 1830/2003/EK rendeletek), amelyek szerint
Az uniós szabályok szerint az élelmiszereken csak akkor kell feltüntetni a géntechnológiával módosított anyagokat tartalmazó címkét, ha azok géntechnológiával módosított összetevőket tartalmaznak. Nem kötelező a címkézés azonban olyan hús- és tejtermékek esetében, amelyek GM-takarmányokkal etetett állatokból származnak. Az Európai Bíróság döntése a GM-szabályozásról meglepetést ért sok érintettet, köztük Németországot, és Európa-szerte vitát váltott ki a növénytermesztés jövőjéről.
Németország az Európai Unió legnépesebb és gazdaságilag legerősebb országa, amely mind az unión belül, mind globális szinten nagy befolyással bír az agrárpolitikára. A németek általában nyitottak az új technológiákra és hajlandóak az innovációra, de a mezőgazdaság, és különösen a mezőgazdasági biotechnológia, sajátos politikai színtér. A közvélemény-kutatások szerint a német lakosság 80 százaléka a GM-élelmiszerek ellen van.
Közel egy generáció óta tiltakoznak a német környezetvédelmi és fogyasztói aktivisták a biotechnológia németországi és globális mezőgazdasági alkalmazása ellen. A biotechnológiai kutatásokhoz használt német kísérleti parcellákat, amelyek az uniós szabályozási engedélyezési folyamatának kötelező részei, olyan gyakran semmisítették meg a vandálok, hogy már felhagytak a próbálkozással.
Tudniillik, Németország a GM-termékek egyik fő fogyasztójának számít, mivel évente mintegy hatmillió tonna GM-szójababot és szójalisztet importál takarmányozásra – ebből 3,8 millió tonna szójababot és 2,1 millió tonna szójalisztet, főként Amerikából, de újabban Oroszországból is.
Jelenleg mintegy 130 vállalat foglalkozik a mezőgazdasági és a biotechnológiai termékek nemesítésével és forgalmazásával Németországban. Köztük olyan világszínvonalú, nemzetközi vetőmagcégek, mint a Bayer, a BASF és a KWS. Ezek, az Európán kívüli piac jelentős beszállító cégek azonban a kutatási és fejlesztési tevékenységüket áthelyezték az unión kívüli telephelyekre. A Bayer 2004-ben az Egyesült Államokba, majd ezt követte a BASF 2012-ben. A KWS pedig 2015-ben nyitotta meg amerikai biotechnológiai kutatóközpontját. Ez pedig a GM-növényekkel kapcsolatos európai hozzáállásra és a nem létező német fogyasztói piacokra sem volt pozitív hatással.
A GM növények kereskedelmi akadályai:
Német szemszögből az uniós politika és jogszabályok a biotechnológiával kapcsolatos kereskedelmi akadályokhoz vezetnek, amelyek negatívan befolyásolják az amerikai exportot.
A GM engedélyezési folyamata és a német álláspont: Az Európai Unióban a GM-növényeket és az azokból készült termékeket eseti alapon engedélyezik a kérelmező által meghatározott felhasználási célokra. A tagállamok előzetes kockázatértékelést végeznek a géntechnológiával módosított növények termesztésére, valamint az élelmiszer- és takarmányimportra vonatkozóan. A rendelkezésre álló információk mérlegelése után a tagállamok uniós szinten többségi szavazással jóváhagyják vagy elutasítják a behozatalt vagy a GM-fajta unión belüli termesztésére vonatkozó engedélyét, bár a német szavazási szokások bizonyos szempontból ellentétesek az uniós jóváhagyások és a nemzeti szabályozások összevetésében. Míg Németországban nem folyik GM-növény termesztés vagy nyílt szántóföldi kísérlet, a németek 2012 májusa óta szinte minden szavazáson tartózkodtak.
- Aszinkron jóváhagyások: A GM-növények jóváhagyására vonatkozó uniós szabályozási eljárások jelentősen hosszabb időt vesznek igénybe a termelő országban, mint a szállító országokban. Ez pedig egyre növekvő szakadékoz vezetett az USA-ban termelt és deregulált GM-termékek, illetve az EU-ban jóváhagyott GM-termékek között az áruk és feldolgozott termékek kereskedelmének részleges vagy teljes megszakadását eredményezve.
- Kereskedelmi kockázat: Az aszinkron jóváhagyások hatását erősíti az EU politikája is. A kereskedelmi vállalatok úgy látják, hogy a működésük kockázata megnő, amikor olyan országokkal kereskednek, amelyek géntechnológiával módosított termékeket termesztenek, és ezeket a termékeket az unióban még nem engedélyezték.
- Zéró tolerancia a vetőmagoknál: Az Európai Unió csak a MON810 kukoricafajta termesztését engedélyezi, ami kereskedelmi akadályt jelent az egyéb GM-et vagy a GM véletlenszerű jelenlétét tartalmazó amerikai vetőmagok exportja számára.
Ott a biotechnológia a polcokon
A Német Élelmiszeripari Szövetség szerint
Németországnak van a legnagyobb piaci részesedése a világon a diszkont élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek között. Ebben az alacsony árrésű és koncentrált iparágban a biotechnológiát ellenző civil szervezetek valószínűleg minden olyan kiskereskedőt célba vennének, amelyek géntechnológiával jelölt termékeket kínálnának. Ez pedig elfogadhatatlan márkakockázatot jelent, ami akadályozza a géntechnológiával jelölt élelmiszerek bevezetését az országban.
Biotechnológia a német állattenyésztésben
Németországban nem folyik géntechnológiával módosított állatok kereskedelmi célú előállítása és klónozása, valamint GM-állatok vagy klónozott állatok mezőgazdasági célú behozatala sem ismert. Az ország azonban nagy valószínűséggel importál spermát és klónozott állatokból származó embriókat, valamint klónozott állatok utódait állományjavító programok keretében, különösen a tejágazatban. Az ilyen behozatal konkrét mennyisége azonban nem ismert. Az állati biotechnológia jelenleg nem szerepel a német politikai napirenden.
Német mikrobiális biotechnológia
A német vállalatok forgalmaznak mikrobiológiai GM-ből származó élelmiszerösszetevőket. Németországban azonban a mikrobiális biotechnológia az „ipari biotechnológia” gyűjtőfogalom alá tartozik, és nehéz megbecsülni a mikrobiális biotechnológia részesedését a szektorban. Ennek az az oka, hogy a biotechnológia összetevői nincsenek besorolva az élelmiszerek nagyobb kategóriáiba, így nem kerülnek be a statisztikákba. Mindazonáltal a Német Biotechnológiai Iparágak Szövetsége szerint az ipari biotechnológia forgalma 2019-ben több mint 300 millió dollárt (jelenlegfi árfolyamon 96,6 milliárd forintot) tett ki. A mikrobiális biotechnológia soha nem volt a politika legfontosabb kérdései között, és a közvélemény általában nincs tisztában azzal, hogy a mikrobiális biotechnológia a mai élelmiszertermelés alapvető részét képezi.
Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikkcímét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
