Jön a laborcsirke – zöld jelzést kapott a bioreaktorban nevelt csirkehús az Egyesült Államokban

Forrás: Getty Images
Sokak szerint nem csak azzal tett hatalmas lépést a tenyésztett hússzektor a piac növekedése felé, hogy az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) november 16-án megerősítette, hogy az egy kaliforniai startup (Upside Foods) által kifejlesztett, laboratóriumban termesztett csirke biztonságosan fogyasztható, hanem azzal is, hogy ők az elsők, akik ezt „nincs több kérdésünk” megjegyzéssel kapták meg – írja cikkében Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Az első in vitro élelmiszeripari izomszövetet 2013-ban Hollandiában mutatták be. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, milyen jelentősége van egy ekkora piacon való megjelenés engedélyezésének. Azzal, hogy a szabályozó szervezet rábólintott, legitimálta a termékvonalat, gyakorlatilag sokszorozódik a piaci penetráció, a döntés pedig hivatkozási alapul szolgál majd a többi ország számára. Egyben bátorítják a fejlesztőket és beruházókat. Az amúgy is nagyon ambiciózus elképzelések, illetve befektetői várakozások ugyan kaptak egy gellert a gazdasági válság kiszélesedésekor, de ez csak megerősíti a beruházókat abban, hogy a hatékonyság és árversenyképesség erősítése gyorsítást igényel.

Mint minden hús- vagy baromfiterméknek, az Upside Foods csirkehúsának is át kellett mennie a biztonsági ellenőrzéseken, és meg kell kapnia a csomagoláson az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) jóváhagyását a csomagoláson, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerülhet az Egyesült Államokban. A gyártó azt tervezi, a gyártási módszert feltünteti a csomagoláson, „tenyésztett” vagy „csirkesejtekből tenyésztett” kifejezéseket fog ráírni a termékre.

A termék bevezetését egy három Michelin-csillagos éttermen keresztül fogják indítani, ahol már évek óta nem szolgálnak fel húsféléket.

Ennek nyomán az éttermek piacán fog először feltűnni a termék, s csak a kereslet és a termelés párhuzamos felfutásával jut majd el a boltokba. Ez egyben jelzi az árcsökkentés ütemét is.

E termék előállításához csirkéből, vagy megtermékenyített tojásból gyűjtik be a sejteket, hogy olyan sejtvonalakat hozzanak létre, amelyek zárt környezetben korlátlan ideig növekedhetnek. A sejtvonalak létrehozása után nincs szükség további állatokból származó sejtmintára. Ehelyett a tenyésztett sejtek egy bioreaktorban nőnek úgy, hogy szabályozzák a hőmérsékletet és az oxigént, és tápanyagban gazdag tápközeggel táplálják a sejteket.

A sejtek egyre nagyobb bioreaktorokban szaporodnak izom- és kötőszövetté.

Három hét elteltével a keletkező szövet felveszi a bioreaktor alakját, és bár kissé sápadtabb, úgy néz ki és olyan ízű, mint a hagyományos csirkehús.

Az Egyesült Államok a második globális szabályozó, amely zöld utat adott egy sejtalapú vagy tenyésztett húskészítménynek. Az első Szingapúr volt, amely 2020-ban engedélyezte az Eat Just laboratóriumban termesztett csirkét. Ezt a csirkét ma már a szigetország éttermeiben széles körűen árulják. Érdekesség, hogy Szingapúrban az ország területének mindössze 1 százaléka mezőgazdasági terület, így az élelmiszerek 90 százaléka importból származik. Az ország ezért 2019-ben bejelentette, hogy 2030-ra 30 százalékos élelmiszer-önellátást szeretne elérni. Könnyű belátni, hogy az új típusú élelmiszerek ebben döntő szerepet fognak játszani.

Nem mellékes, hogy több ország hozott létre pénzügyi alapot a tenyészett húsfélék kutatásának, piaci bevezetésének támogatására. Kalifornia állam júliusban beépített költségvetésébe egy egyszeri 5 millió dolláros befektetést a termesztett húsok kutatására. Izrael áprilisban 18 millió dolláros támogatást adományozott egy termesztett húsipari konzorciumnak. A holland kormány 2022 áprilisában mintegy 62 millió dollárt fektetett be a szektorba.

Vegyük most már komolyan ezt a szektort! A „húst enni ipari állattenyésztés és az esőerdők kivágása nélkül” üzenet a fogyasztók tömegei számára világos hívószó, és nem is kérdeznek tovább. Pedig volna mit: ökológiai lábnyom, energiaigény, biohazard, beruházásigény, és még hosszan sorolhatnám. A tenyésztett hús 2030-ra a világ teljes hústermelésének 10 százalékát, 2040-re pedig 35 százalékát foglalhatja el. Ekkorra a termelési költségek jelentősen csökkenni fognak.

Kevesen tudják, de

a laborhúsok már az afrikai kontinensen is megjelentek.

Az előállítási módszer a fentivel analóg, de az ottani fejlesztő csapat már egy moduláris, plug-and-play gyártóüzem prototípusának kialakításán is dolgozik, amely lehetővé teszi a termesztett húsok meghatározott helyeken történő előállítását, amely megfizethető és tápláló állati fehérjéket biztosít majd Afrika-szerte fenntartható módon.

Nem mellesleg, a madárinfluenza széleskörű terjedése Európa nyugati felén és a tengerentúlon, szintén a „sejtes mezőgazdaság” felé tereli a figyelmet. Angliában éppen most semmisült meg a karácsonyi pulykák fele. Az elhullás és a kivágások 600 ezer szabadtartásos pulykát érintettek, így nem csak a karácsonyi ellátás vált kérdésessé, hanem a tartási forma jövője is.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

Ajánlataink