Indiának inába szállt a bátorsága?

Forrás: Getty Images
Érzékenyen reagált a piac arra a hírre, hogy India betiltotta a gabonakivitelt, és az első riadalom utáni korrekciót követően is pozitívban maradt. Az Agrokép olvasói számára Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője elemzi a helyzetet.

Miután alig néhány napja adtunk hírt arról, hogy India lelkesen betöltené a búza világpiacán az Ukrajna hagyta űrt, és kereskedelmi küldöttségei járják az importpiacokat, most megtiltották a gabona kivitelét országukból. Megriasztotta őket a kivitel felfutásának rendkívül gyors üteme és a 45 fokos kánikula.

Ez érthetően összezavarta a piacokat, így az árutőzsdén Chicagoban hétfőn csaknem 6 százalékos emelkedéssel indult a kereskedés. Ez azóta – az első ijedtség csillapultával – korrigált, finomodott, de pozitívban maradt.

A bejelentés hétvégi időzítése nyilván nem volt véletlen. A piacok az európai háború miatt amúgy is idegesek, érzékenyen reagálnak minden hírre. Magam is kapom a telefonokat: most mi lesz? Meggyőződésem, hogy a dolgok gyorsan a helyükre kerülnek. Itt van például az oroszok újabb rekordtermésre és exportra vonatkozó előrejelzése. Putyin a múlt hét csütörtökén bejelentette, hogy

az orosz gabonatermés elérheti a 130 millió tonnát, ezen belül a búzáé a 87 millió tonnát. Ez utóbbi rekord lehet Oroszország történetében, és kiviteli rekordokat is hozhat.

Oroszországban 2017-ben termett már több gabonája (135,5 millió tonna), de búzából eddig 86 millió tonna volt a rekord. 39 millió tonnás exportjával, amit ebben a szezonban is várnak tőle a nemzetközi előrejelző intézetek, Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre. Szóval, volna ok az árkorrekcióra.

Ezzel szemben India – bár tartósan nettó búza exportőr és a világ harmadik legnagyobb termelője (az EU és Kína után) – az exportban csak a TOP10-be fér bele (9.). Az USDA havonta aktualizált piaci adatai szerint, felfutó exportja ebben a szezonban megtorpan. A 2021/22-es gazdasági évben csúcsot döntött ugyan minden mérlegsorban, de készletei éppen a kivitel gyors bővülése miatt lefordultak a tetőről. A helyzet nagyon hasonlít az indonéz pálmaolaj exporttilalmára. Ők is az inflációra hivatkozva rendelték el az exporttilalmat, de hamar kiderült, hogy ez a világpiaci áremelkedések begyűrűzése miatt visszafelé sülhet el. Indiai is az infláció elleni fegyvernek gondolja a kiviteli tilalmat. Ez alól ők tesznek azért kivételeket, hiszen a rászoruló és a szomszédos országokkal szembeni szolidaritás okán, ezekre a piacokra engednek ki szállítmányokat. A megkötött szerződéseiket teljesítik.


Forrás: USDA

India döntését a hőhullám miatti terméskiesésre is hivatkozva hozta meg. Ez az, amire sajnos lehetett számítani. Éppen ez érhető tetten az amerikai előrejelzésekben is, a grafikonon.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink