Csökkent a legfőbb szerb gabona-exportcikk termelése

Forrás: Észak Magyarország
Rekord búza- és árpatermés mellett csökkenő kukoricatermelés, a növekvő világpiaci árak miatt pedig az eladással váró gazdák – ez jellemzi idén a szerb gabonatermelést.

Kukoricaexport szempontjából Szerbia a világ legjelentősebb országai közé tartozik – a legnagyobb termelők után, a kelet-közép-európai országokkal együtt. Idén azonban a szerb kukorica termésmennyisége legalább 20 százalékkal csökkent – derül ki az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) novemberi jelentéséből. Az ország idei búzatermelése azonban rekordmagas lesz – a becslések szint 3,4 millió tonna -, ami 26 százalékos emelkedés az előző szezonhoz képest. Ez a jelentősnek számító termésmennyiség annak köszönhető, hogy a májusi nagyon magas hőmérséklet és a rendkívüli szárazság nem befolyásolta negatívan a búza fejlődését. A termésmennyiség Vajdaság egyes részein a legmagasabb. A búza fehérjetartalma ugyanakkor idén az átlagosnál alacsonyabb és gyenge sütőipari minőséget mutat.

Alacsony fehérjetartalma miatt a búza egy részét szarvasmarha-takarmányként értékesítik.

Szerbiában a búza idei vetésterületét 600 ezer hektárra becsülik, a hazai fogyasztás pedig 1,8 tonna, így aaz ország 1,7 millió tonna búzát tud exportálni idén. Ez 70 százalékkal magasabb, mint 2020-ban. A

szerb búza azonban idén kevésbé versenyképes,

ugyanis a 2020/21-es szezonban a búza világpiaci ára folyamatosan nő. A szerb búza tonnánkénti ára az év elején 250 dollárral indult, ezzel az egyik legdrágább volt a régióban. Tavasszal viszont 200 dollárra csökkent az ára, így Szerbia képes volt a termés 40 százalékát exportálni.

Az újvidéki árutőzsdén a búza ára jelenleg 200 dollár tonnánként, ami körülbelül 17 százalékkal magasabb, mint a tavalyi betakarítás során volt. A szerb gazdák arra számítanak, hogy a búza ára tovább fog emelkedni a megnövekedett világpiaci kereslet miatt, így kivárnak. Jelenleg a pékek 260 és 290 dollár közötti összeget fizetnek az 500-as lisztért.

Jelentős csökkenés a kukoricatermésben

A nyári aszály és a nagyon magas hőmérséklet pont egybeesett a kukorica beporzásának kritikus időszakával. Emiatt az idei szerb kukoricatermelés legfeljebb a 6 millió tonnát éri el, ami 2 millió tonnával kevesebb, mint a tavalyi évben. Ez közel

30 százalékos csökkenés az előző évhez képest és 20 százalékkal van az ötéves átlag alatt.

A csökkenés ellenére a kukoricatermelés összességében kielégíti a belföldi keresletet, és 1,6 millió tonna kukorica exportot tesz lehetővé, mivel az országban több mint 500 ezer tonna kukorica van készleten. A kukorica ára az újvidéki árutőzsdén a rekordmagas kukoricatermés ellenére is magas volt, ami főként a kukorica iránti élénk, különösen fekete-tengeri régióból jövő, világszintű keresletnek tulajdonítható.

A kukorica jelenlegi ára az újvidéki árutőzsdén 240-250 dollár, amely várhatóan csökken. A szerb kukoricaexport nagy része, több mint 2 millió tonna, a romániai Constanza kikötőjébe irányult. A fennmaradó részt az Európai Unió országaiba (Olaszország, Ausztria, Horvátország és Görögország) és szomszédos országokba (Bosznia-Hercegovina, Albánia, Észak-Albánia, Észak-Írország, Macedónia, Koszovó, Montenegró) exportálták.

Rekordmagas árpatermés kisebb termőterületen

Szerbiában az árpával bevetett teljes terület idén 105 ezer hektár, ami körülbelül 4,5 százalékkal kevesebb, mint az előző szezonban. Az árpa betakarítása azonban a szokásosnál két héttel korábban történhetett a meleg időjárásnak köszönhetően. Így,

az idei árpatermés a becslések szerint rekordmagas, mintegy 545 ezer tonna lesz,

ami közel 10 százalékkal magasabb a tavalyinál. A kiváló minőségű árpatermés az országban átlagosan 5,2 tonna hektáronként. A szerb árpaexport tavaly is magas volt, mintegy 100 ezer tonnával, de idénre 110 ezer tonnát becsülnek. Az újvidéki árutőzsdén 190-200 dollár között mozog az árpa tonnánkénti ára, ami 30 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A szerb gazdák pedig arra számítanak, hogy még ez a szám is emelkedni fog a megnövekedett világszintű kereslet miatt.

Szerb mezőgazdasági program

A szerb kormány továbbra is támogatja a gabona- és olajnövénytermelőket a vetőmagok és az olajos magvak beszerzésében hektáronkénti 4 ezer dinár (12 445 forint) értékben. Ez közel 7 ezer forinttal kevesebb, mint az előző évek támogatása, mivel

a szerb kormány úgy döntött, hogy idén nem támogatja a gazdák az üzemanyag-költségét.

Ugyanakkor áprilistól a szerb gazdák a 50 százalékos támogatást igényelhetnek gazdaságuk építéséhez a Versenyképes Mezőgazdasági projekt (Competitive Agriculture Project) keretében, amelyet a Világbank a Szerb Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztériummal együttműködve valósít meg. A projekt 2024-ig tart és átszámítva több mint 16 milliárd forintos keretösszegű. A projekteket 10 százalékban a kedvezményezettnek kell finanszíroznia, a Világbank 50 százalékos támogatást nyújt, a maradék összeg pedig kedvező banki hitellel finanszírozható.

A program célja a versenyképesség javítása és a kapcsolatok erősítése a szerbiai vidéki területeken. Támogatja a gazdaságok építéséhez szükséges mezőgazdasági berendezések telepítését illetve gépek és egyéb berendezések beszerzését is.

Egy projektre maximálisan 58 500 dollár, vagyis közel 19 millió forint hívható le.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink