A magyar mezőgazdaság gerincét a családi gazdaságok adják, a termelés mellett fontos társadalmi funkciót is betöltve a vidék életében.

Mit kell tudni a gyermekek jogállásáról?

Az egyeneságbeli rokonok (tehát a gyermekek, unokák) közeli hozzátartozónak minősülnek és ugyanez a státusz illeti meg az örökbefogadott, a nevelt és a mostohagyermeket. Tisztázzuk is ezeket a fogalmakat:

• Örökbe fogadni azt a gyermeket lehet, akinek szülei nincsenek életben vagy akinek szülei ismeretlenek (és nem kívánják nevelni a gyermeket) vagy akinek szülei nem alkalmasak a gyermek nevelésére. Akkor is van lehetőség az örökbefogadásra, ha a házastárs a férjének, feleségének gyermekét fogadja örökbe. Az örökbefogadás legfontosabb jogi következménye, hogy egyenesági rokoni kapcsolatot létesít (ez egyben az örökbefogadó rokonai és az örökbe fogadott gyermek között is rokoni kapcsolatot létesít).
• Mostohagyermek a házastársak egyikének olyan kiskorú gyermeke, akit a vele együttélő házastárs beleegyezésével hozott a közös háztartásba.
• A nevelt gyermek pedig az, amikor valakit nevelőszülő nevel (például állami gondozás keretében).

Kiskorú gyermek az ŐCSG-ben

A 2021-től hatályos szabályok alapján őstermelő már csak az a személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ez viszont nem zárta ki azt, hogy a 2020-as évvel bezárólag akár ennél fiatalabb gyermekek is a családi gazdaság tagjává váljanak. Ők ugyanúgy jogosultak az őstermelők családi gazdaságához kapcsolódó kedvezményekben, bevétel számolható el a vonatkozásukban. A támogatások lehívását viszont nem tehetik meg saját nevükben, helyettük a törvényes képviselő járhat el [2007. évi XVII. tv. 28. § (3) bek. ae) alpont].

A támogatások igényléséről itt írtunk részletesen.

Vásárolhat-e földet a kiskorú gyermek?

Nem, mivel a földműves státuszt nem szerezheti meg. A földműves bejegyzéshez ugyanis szakképzettség szükséges vagy pedig 3 év olyan mezőgazdasági tevékenység, amelyet saját nevében és saját kockázatára végez. Nyilvánvaló, hogy egyik feltételnek sem tud megfelelni a kiskorú gyermek, így vásárolni vagy bérelni sem tud termőföldet (ez alól a csere sem kivétel), de részére szívességi földhasználatba sem adható a föld.

Abból viszont nincs kizárva a gyermek, hogy részére földet ajándékozzanak vagy törvényes örökléssel földet szerezzen (ezek esetében ugyanis nem feltétel a földműves státusz). A földek családon belüli átadásáról itt olvasható az összefoglalónk.

Mikor szükséges a gyámhatóság jóváhagyása?

Ha a kiskorú személy szerez tulajdonjogot (pl. ajándékozással), akkor főszabály szerint nem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása. Kivétel ez alól, ha az ingatlanon valamilyen teher (pl. jelzálogjog) található, ilyenkor a gyámhatóság eljárására is szükség van. Ha a kiskorú családtagunk földjén akarunk használati jogosultságot alapítani (például haszonbérletet), úgy ilyenkor is szükség van a gyámhatóság előzetes engedélyére [Ptk. 2:23. § (1) bek. c) pont].

Abban az esetben viszont már nincs szükség a gyámhatósági jóváhagyásra, mikor úgy ajándékozunk a kiskorú gyermekünk részére, hogy egyúttal haszonélvezeti jogot is alapítunk a magunk (vagyis az ajándékozó) számára.

[Ptk. 2:23. § (4) bekezdés].

+1) Ajándékozásnál elveszíthetjük a korábbi illetékmentességet!

Az egyértelmű, hogy ajándékozási illeték nem merülhet fel a gyermek részére történő ingyenes juttatásnál. Azt viszont jó tudni, hogy amennyiben a korábbi földvásárlásnál illetékmentességet kértünk és vállaltuk az ehhez kapcsolódó kötelezettségeket, úgy ugyanannak a földnek egy későbbi (5 éven belüli) ajándékozásánál már nem csak elveszítjük a korábbi illetékmentességet, hanem a 4 százalék helyett már 8 százalékos visszterhes vagyonátruházási illetéket kell megfizetnünk utólag. Erről itt olvashatnak részletesen: https://agrokep.vg.hu/kozelet/foldvasarlas-utan-ezeket-a-szabalyokat-kell-betartani-31279/.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára