Kik minősülnek közeli hozzátartozónak?

A legszűkebb kategória egy családon belül (jogi értelemben) a közeli hozzátartozók köre.

Közeli hozzátartozónak minősül:

• – a házastárs,
• – az egyeneságbeli rokon (tehát a felmenő és lemenő ági rokonok),
• – az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és
• – a testvér.

Milyen kedvezmények kapcsolódnak a közeli hozzátartozók közötti jogügyletekhez?

Ha a közeli hozzátartozók adásvételi szerződést kötnek egymással, akkor azt a szerződést nem kell kifüggeszteni, így arra mások sem jelentkezhetnek rá és nincs szükség a földhivatal jóváhagyására sem. Közeli hozzátartozó földszerzésénél nem kell földművesnek sem minősülnie. Termőföld ajándékozására főszabály szerint csak közeli hozzátartozók között van lehetőség.

Haszonélvezetet termőföldön csak közeli hozzátartozók között lehet alapítani, legfeljebb 20 éves időtartamra. Természetesen a haszonbérletet sem kell kifüggeszteni, ha a szerződő felek egymás közeli hozzátartozói, ugyanez igaz a szívességi földhasználatra is. Akkor sincs kifüggesztés, ha a földünket a közeli hozzátartozónk cégének adjuk bérbe. Erről itt írtunk részletesen.

Illetékmentesség jár a közeli hozzátartozók esetén

Az is elmondható, hogy általános illetékmentesség biztosított az egyenesági rokonok egymás közti ügyleteinél, testvéreknél pedig az egymás közti ajándékozáshoz. Az Illetéktörvény azt is kimondja, hogy az egyenes ági rokonok, a túlélő házastárs valamint a testvér öröklése esetén nem kell illetéket fizetni és ez igaz természetesen a termőföld öröklésére is. Az illetékmentesség szabályairól itt olvashatnak bővebben.

Sőt, a közeli hozzátartozók még a területalapú támogatásokat igényelhetik egymás helyett.

Egy tágabb kör: a hozzátartozók

A hozzátartozó fogalma már szélesebb körben húzza meg a családtagok körét, hiszen a közeli hozzátartozókhoz képest már ide tartozik: a meny, a vő, az após, anyós és a sógor. Fontos tudni azonban, hogy az unokatestvér nem minősül hozzátartozónak!

A hozzátartozói kör elsősorban családjogi szempontból vagy a jogi összeférhetetlenség miatt bír jelentőséggel, ám agrárjogi szempontból igazán a „hozzátartozói láncolatnak” van szerepe.

A nagy újítás: a „hozzátartozói láncolat”

Az adózási kedvezmények az őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG), pontosabban annak tagjainak járnak. az ŐCSG tagjai nem csak a közvetlen hozzátartozók lehetnek, hanem annál jóval bővebb a kör. Erre szolgál a „hozzátartozói láncolat” fogalma, amely kifejezetten a mezőgazdasági jogban került bevezetésre: a hozzátartozókon kívül ebbe már beletartoznak az unokatestvérek, sőt a távolabbi rokonok is. Erről itt olvashatnak bővebben.

Legalább ennyire fontos, hogy a gazdaságátadási szerződés megkötésére szintén ez a szélesebb rokoni kör jogosult.

Mi is az az ŐCSG?

Az ŐCSG egy gazdálkodási forma, melyet egymással hozzátartozói viszonyban álló őstermelők alkotnak. Fontos, hogy az ŐCSG nem egy cég, sőt nem is jogi személy, hanem a gazdálkodók speciális együttműködése, amelyhez adókedvezményt és egyéb könnyítéseket biztosít az állam. Ebből következőleg az ŐCSG jogalanyisággal nem is rendelkezik, tehát a megszerzett jogokat (például földtulajdon, földhasználat, gépek és ingóságok tulajdonjoga) sem az ŐCSG szerzi, hanem annak tagjai külön-külön.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára